2017. szeptember 24., vasárnap

VESZÉLYBEN A FALU!



Hogyan „tájékoztat” a Tordai Újság?

A Tordai Újság legújabb, 2017. évi 3. (86.) számában leginkább három írás felkeltette fel a figyelmem. Az egyik a Dobai Jánossal, a helyi közösség elnökével készült interjú (?) (6-7. oldal), a másik Gyarmati Józseffel, a Tordai Újság első szerkesztőjével készült, „Míg lesznek tordaiak, addig lesz Tordai Újság is…” c. „beszélgetés” (10-11. oldal), a harmadik pedig Dobai János „helyi közösségünk életéből” című írása (9. oldal).
Ennek az írásnak az apropója a „tájékoztatás”, vagyis az, hogyan tájékoztat ez a „kis újság”, amelyiknek az első száma 19 évvel ezelőtt, pontosabban 1998. október 17-én jelent meg.

Gyarmati József – elmondása szerint – egyik írásában azt írta, hogy „ez az újság életben maradt, mert nem akar politizálni, nem akar senkivel sem vitába szállni, nem akar igazságot tenni és ítéletet mondani. Egyetlen dolgot akar: tájékoztatni. Ez mellett ma is kiállok” – mondja a volt főszerkesztő.
Ezen az idézeten el lehet gondolkozni. Mi egy újságnak az alapvető szerepe? Az, mint ahogy Gyarmati is fogalmazott, hogy tájékoztasson. Nem is ezzel van nekem gondom, hanem inkább azzal, hogy kinek mit is jelent a „tájékoztatás”, hogyan, milyen elvek alapján történik. Azt jelenti-e, hogy „nem kell vitába szállni senkivel”, „nem akar igazságot tenni és ítéletet mondani”?
Nekünk olyan tájékoztatásra, a jelen esetben tájékoztatási eszközre, újságra van szükségünk, amelyik nem csak „tájékoztatni” akar, hanem a szakma szabályai szerint működik, független, pártatlan, szabad, problémafelvető, oknyomozó, elemző, (a hatalmat is és a magyar pártokat is) górcső alá veszi, a közösség jogaiért, problémáinak rendezéséért is kiáll. Ez persze nem könnyű feladat, de vállalni kell(ene), a közösség érdekében.[1]
A Tordai Újsággal huzamosabb ideje éppen az a gondom, hogyan „tájékoztat”. Annak ellenére, hogy „nem akar politizálni”, mégis politizál. Mégpedig nagyon egyoldalúan, mivel nem „tájékoztat” a falu és az ottani magyarok valós, egyre rosszabbodó helyzetéről. (A „nem politizálás” is sajnos politizálás.)  Ugyan úgy ír, mint 19 évvel ezelőtt, mintha misem változott volna, mintha a falu felett megállt volna az idő. Pedig dehogy![2]

Érkeznek a számlák, csak nincs, aki átvegye azokat.

A negyedéveként megjelenő (24 oldalas) újság legújabb száma három oldalon ír a Szent István-nap ünnepléséről. A 4. oldalon arról olvashatunk, hogy a tordai Aracs hagyományápoló Társaság emléknapot tartott a Pusztatemplomnál. A 6-7. oldalon közli a Dobai Jánossal készült (már említett) interjút, valamint írást arról, hogy Torda küldöttsége részt vett a romániai Aranyostorda városnapi programján. A 8. oldalon a tanévkezdésről és Csíkos Dániel strasbourgi élményeiről olvashatunk. A 9. oldalon (ismét) Dobai János jelentkezik a Helyi közösségünk életéből című írással. A 10-11. oldalon van az idézett beszélgetés Gyarmati Józseffel és a Tanyaszínház tordai előadásról készült írás. A 12-13 oldalon Gallusz Lászlótól közöl írást az lap a nagyméretű aszályról a falu határában. A 14-15 oldalon beszámoló olvasható Erdélyi Gáspár harmadik helyezéséről a Požegán megtartott mezőgazdasági gépszerelők köztársasági versenyén, valamint arról, hogy felújították a MAT-PILE d. o. o. (!) „tordai részlegét”. A 16-24 oldalon irodalmi írásokat, hirdetéseket és Csorba István, a falu ismert publicistájának hagyatékából egy novellát találunk.
A Dobai Jánossal készült interjúból és az általa jegyzett írásból megtudjuk, hogy Dobai „folyamatosan immár 16 éve a falunk elnöke”, és hogy „most újabb 4 évre kapott megbízatást”.  (Arról azonban nem tesz említést, hogy a – „a hozzávetőlegesen 40 százalékos részvétellel”[3] megtartott” – szavazáson hány tordai vett részt és – egyedüli jelöltként – hány szavazatot kapott, illetve hány falubelinek élvezi a bizalmát.)
Rendjén van-e az, hogy valaki két évtizedig, mintegy „örökös elnökként” (csak úgy mellékállásban) vezesse a falut? Ez ellen talán senkinek kifogása nem lenne, ha a falu állandóan fejlődne, gyarapodna, lakóinak az életszínvonala növekedne. De vajon így van-e?
Dobai szavaiból megtudjuk, amit a falu lakói nap-mint nap tapasztalnak, hogy Tordán bizony bajok vannak, méghozzá nem is kicsik: „sajnos még mindig folyamatban van az elvándorlás, így egyre kevesebb lakosa van a falunak”; „egyre kevesebb a diák”; „nem akadtak beruházók”; „személy szerint hiányolom a közösség támogatását, melyet semmilyen szinten nem lehet igényelni”; a gyógyvíz kiaknázásával „sajnos mindig zátonyra futottunk”; „nem lehet munkahelyet találni, aki pedig dolgozik, az is csak minimálbért kap, mely nagyon szűkösen elegendő a létfenntartáshoz” – ismeri be Dobai, majd hozzáteszi, „abban azért bízom, hogy Torda tíz év múlva nem lesz tanyavilág”. „Mindentől eltekintve büszkének kell lennünk magunkra” – mondja Dobai.
A falu helyzete, sajnos, sokkal súlyosabb, mint ahogy Dobai (be)vallja: Nincs fejlődés, munka, fizetés. A kisgazdák a földművelésből nem tudnak megélni. A fél falu hosszúságú Žarko Zrenjanin (korábban Nagy) utcában, a paplaktól a temetőig, 19 üres házat számoltam meg és csak 16-ot amelyikben (még) laknak. Az utcának azon az oldalán egyetlen kisgyermekről van tudomásom. Olyan adatot is hallottam, hogy négy év múlva nem lesz első osztályos tanuló a falu iskolájában. Ki fogja használni akkor „az egy-két éven belül felépülő tornatermet”? (Egyébként az alapkövét több alkalommal is elhelyezték, sőt meg is szentelték. A tanárok közül is csak kettő tordai, a többi vidéki. Ez az jelenti, hogy még a tanárok utánpótlását sem biztosították.) Az utcában a járdán már nem lehet végigmenni, az elhagyott házak előtt elburjánzott gaz és kóró miatt. A járdákat sem javították az óta, hogy több évtizeddel ezelőtt betonnal megöntötték!
A lapnak ebből a számából megtudjuk azt is, hogy a csirkefarm a szerbittabéi MAT-PILE d. o. o. tulajdonába került. Hol volt a Prosperitati Alapítvány, vagy a magyarországi befektetők, amikor eladásra került? Olyan híreket is hallani, hogy már a mezőgazdasági szövetkezet se nincs a tordaiak tulajdonában…
– Ez a bánsági magyar falu 72 nyertes pályázattal büszkélkedhet, 46,5 millió dinár támogatás érkezett ebbe a magyar községbe – mondta Juhász Bálint a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.[4]  Azt viszont már nem mondta, hogy a pályázóknak a saját zsebükből legalább még ekkora összeget kellett hozzátenni, hogy (többnyire használt) traktorokat és kapcsolható eszközöket tudjanak vásárolni, hogy ez a pénz a magyarországi adófizetők pénzéből származik, hogy ezáltal még nem nyílt egyetlen új munkahely sem, hogy a segély megkésett, hogy…

A régi posta épülete. Így őrizzük a „történelmi múltat”…

Közölni kellene, hogy a falu mennyivel járul hozzá Begaszentgyörgy község költségvetéséhez, adó és egyéb járulékok útján, és mekkora összeg jut ebből vissza a faluba? Hogyan valósulnak a nemzeti kisebbségi jogok a községben és a helyi irodában? Miért nem lehet magyar nyelvű anyakönyvi kivonatot kapni, amikor a községben – az Alapszabály 5. cikke szerint – hivatalos használatban van a magyar nyelv és írásmód is? Hogyan lehetséges az, hogy a postahivatal néhány négyzetméteres helyiségét évek óta nem meszelték, holott itt történnek a be- és kifizetések, a teljes pénz- és postaforgalom? …
Tordának egyébként elég gazdag művelődési élete (Művelődési Napok, Kukorica Fesztivál, stb.) és testvér-települési kapcsolata van. Ebből azonban, sajnos, nem lehet megélni. A magyarországi (három), és romániai (kettő) kapcsolatok mellet, Dobai most „Szlovákiában szeretne találni egy olyan kis falut, amelynek a lakossága velünk hasonló sorsú és ezáltal testvér-települési kapcsolatban léphetnénk”. Ezeknek a kapcsolatoknak viszont csak akkor van értelme, ha valamilyen gazdasági kapcsolatokat is eredményeznek. Ilyenek – ismereteim szerint – nem alakultak ki. Vagy az a fontos, hogy a „polgármester” és a köre minél többet és minél messzebb utazzon?  
A Tordai Újság továbbra is csak „tájékoztatni” fog. Ennek biztosítéka a jelenlegi összetételű „szerkesztőbizottság”, amelynek tagjai a Dobai János és Lázár Jenő is. Mindketten a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői. (Dobai a párt elnökségének is tagja,[5] Begaszentgyörgy községi szervezetének az elnöke,[6] Lázár jelenleg Begaszentgyörgy községi-képviselő testületének az alelnöke, a VMSZ tordai helyi szervezetének elnöke és a helyi közösség egyik alelnöke is.[7] Kettejüknek az újság legutóbbi számban hét oldal szöveg jutott.) Vagy a Tordai Újság a helyi vezetőség hivatalos lapja, vagy pártújság?
A lokális újság szabad eladásban 200 dinárba került. Pedig bőven van támogatás (és akadnak egyéni támogatók is). A szeptemberi számból arról értesülhet az olvasó, hogy 2017. június 15-én az MNT pályázatán „75 ezer dinár vissza nem térintendő összeget nyert”. Az előző (2/85) számban (a 24. oldalon) az láthatjuk, hogy az újság a Tartományi Kulturális és Tájékoztatási Titkárság pályázatán „100 ezer dinár vissza nem térítendő összegre jogosult”, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Szekeres László Alapítvány közös pályázatán pedig „250 ezer forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg” a lapnak. A Tordaiak Klubjának tagdíjából is befolyik egy összeg. Miért kerül akkor ilyen sokba az újság? (A 64 oldalon – ismereteim szerint – anyagi támogatás nélkül megjelenő Családi Kör ára 100 dinár.)

 
Valamikor itt is laktak…

Torda, sajnos, a megmaradással/megmaradásért küzd. Lehet-e sikeres ebben a küzdelemben az, aki 16 év alatt sem tudott komolyabb eredményt felmutatni. Még az általános iskola önállósulása sem valósult meg, pedig erről a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) határozatos is hozott[8] (az iskolaigazgató pedig még ennek a testületnek is a tagja). A „gyógyfürdő” ügye jottányit sem haladt előre. Ismereteim szerint még a víz elemzése sem készült el, pedig Dobai ezt (is) többször (meg)ígérte. Vagy pedig, ha netán elkészült, nem lett az elvárásoknak megfelelő? Miért nem lehet azt közölni?
A falutanács (amelynek a tagjait Dobai nevezte ki)[9] most „létrehozott egy új bizottságot, a Kommunális bizottságot”. Ennek a feladata „első sorban konkrét javaslattétel a település kommunális gondjainak megoldására, faluszépítési akciók megszervezése”.
Úgy látom azonban, hogy ez a bizottság inkább kozmetikázással és nem a legfontosabb problémákkal fog foglalkozni, mint amilyenek az elköltözés és a munkahelyteremtés. Olyan testületet kellene felállítani, amelyiknek az első feladata a falu demográfiai, gazdasági és foglalkoztatási helyzetének feltérképezése kellene, hogy legyen. Ez után a falutanácsnak, a telecskai javaslathoz hasonlóan,[10] sürgősen egy konkrét, határidős tervvel/programmal kellene a polgárok elé állni, hogy mit lehetne/kellene tenni a veszélybe került falu megmentéséért.
Egy lapnak csak akkor van/lesz értelme, ha önálló hangon szólal meg, még ha az nem is tetszik a falu vezetésének! Ennek első feltétele viszont a hivatásos politikusoknak a szerkesztőségből való lecserélése. Ha erre egyáltalán lenne erő.  
„Tájékoztatni” lehet a Tordai Újság módján is, de kinek jó ez?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. szeptember 24.


[1] Erről részletesebben az Átalakul-e a Családi kör (III.) című, 2017. szeptember 3-i írásomban írtam. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10299, 2017. szeptember 3.;  http://hu.autonomija.info/bozoki-antal-atalakul-e-a-csaladi-kor-3/, 2017. szeptember 3. és http://delhir.info/2017/09/06/bozoki-antal-atalakul-e-csaladi-kor-iii-resz/, 2017 szeptember 6.
[2] A Tordai Újsággal kapcsolatos észrevételeimet először a Múlt és ábránd és valóság c. írásomban közöltem a szerkesztőséggel. Tordai Újság 5 (35) 2005. november 19. 10-11. oldal.  Lásd még az Öröm (vagy üröm)? (http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=287,
2005. augusztus 5.); a „Tordai gondok” (Magyarok a Vajdaságban. Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület. Verzál. Újvidék 2007. 148-151.); a TORDA – A NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN (http://bozokiantal.blogspot.rs/2011/12/torda-nepszamlalas-utan.html, 2011. december 24.);
a „MEGŐRIZZÜK TORDÁT”?
(http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/08/megorizzuk-tordat.html, 2015. augusztus 12.) és az ÖNMAGUNKNAK HAZUDUNK! c. 2017. május 22-i írásom (http://delhir.info/2017/05/25/onmagunknak-hazudunk-mennyi-lakosa-van-tordanak/, 2017. május 25.)
[3] K. I.: Jól szerepelt a VMSZ. Magyar Szó, 2017. június 20. 5.
[4] K. I.: Kukoricafesztivál volt Tordán. Magyar Szó, 2017. szeptember 18.
[5] Elnökség. Vajdasági Magyar Szövetség. http://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
[7] Uo. és Megalakult a Helyi közösség Tanácsa. Tordai Újság, 3. (86)/2017 17.
[8] A 16/2011 számú (2011. április 5-i) MNT határozat – A BANATSKO KARAĐORĐEVO-I NIKOLA TESLA ÁLTALÁNOS ISKOLA TORDAI KIHELYEZETT RÉSZLEGÉNEK ÖNÁLLÓSULÁSÁRA TETT JAVASLATÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZATA. http://archiv.mnt.org.rs/389-16-2011-szamu-MNT-hatarozat-A-BANATSKO-KARADjORDjEVO-I-NIKOLA-TESLA-ALTALANOS-ISKOLA-TORDAI-KIHELYEZETT-RESZLEGENEK-ONALLoSULASARA-TETT-JAVASLATARoL-SZoLo-HATAROZATA
[9] Megalakult a Helyi közösség Tanácsa, az 5-ös jegyzetben.
[10] Tóth László: „Szeretem Telecskát”. Magyar Szó, 2017. augusztus 12. 20.

2017. szeptember 23., szombat



Csak az, amit akarunk, válik mindig sorssá.
Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6.Zürich, 1955. augusztus 12.) német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.

Vannak polgári ruhás rendőreink és egyenruhás bűnözőink.
Aleksandar Čotrić
Danas, 2017. szeptember 22. 

Haljimi: Poslanik albanske PDD u Skupštini Srbije više ne podržava vladajuću većinu

Poslanik Partije za demokratsko delovanje (PDD) u Skupštini Srbije Fatmir Hasani, koji je do sada svojim glasom podržavao vladajuću većinu pa i izbor Ane Brnabić za predsednicu Vlade, neće ubuduće podržavati vladajuću većinu u republičkom parlamentu, izjavio je danas u Preševu predsednik PDD Riza Haljimi.

Foto: O. Bunić / RAS Srbija Riza Haljimi

Haljimi je, na konferenciji za novinare, rekao da poslanik PDD po prvi put od formiranja Vlade Srbije neće glasati za donošenje zakona o obrazovanju, a da je razlog za to način na koji je Vlada Srbije imenovala Privremeni organ u Preševu, nakon raspuštanja lokalne Skupštine opštine.
Haljimi je rekao i da će zbog imenovanja Privremenog organa u Preševu PDD podneti tužbu Upravnom sudu, kao i da povlačenje podrške poslanika PDD Vladi Srbije znači i odustajanje PDD od reorganizacije Koordinacionog tela za opštine Preševo, Bujanovac i Medveđa.
- Od 2007. godine, od kada PDD ima poslanika u Skupštini Srbije po prvi put u ovom mandatu je albanski poslanik glasom podržao Vladu Srbije i to ne iz razloga što smo očekivali da ćemo biti deo Vlade, već da bi imali mogućnost da dobijemo suštinsko učešće u rešavanju nagomilanih problema u opštinama u kojima u najvećoj meri žive Albanci - kazao je Haljimi.
Haljimi je naveo da je PDD, čiji je poslanik i jedini albanski poslanik u Skupštini Srbije, pokušala da nema isključovo funkciju iznošenja problema – što je posao opozicije, već i da učestvuje u njihovom rešavanju, kroz podršku vladajućoj većini.
- Nikada nismo pretendovali da imamo mesto u Vladi Srbije kao neke druge manjine, ali je bilo normalno da očekujemo da u jednom vladinom organu koji se bavi rešavanjem problema Albanaca imamo suštinsko učešće a ne da ga vodi penzionisani general ili da neko radi u Koordinacionom telu a da ne zna ni gde je Preševo - rekao je Haljimi.
On smatra da je imenovanjem Privremenog organa u opštini Preševo Vlada Srbije prekinula saradnju sa PDD, kao što je, prema njegovim rečima, Vlada Srbije prekinula dijalog sa albanskim partijama iz Preševa i Bujanovca koji je bio uspostavljen u junu 2013.godine, kada je bila usvojena zajednička platforma svih albanskih partija, da bi već u novembru iste godine taj dijalog bio prekinut zbog ukidanja Osnovnog suda u Preševu.
- Sa našim poslanikom se sada razgovaralo na nivou Miloševićevog režima, samo iznošenje problema bez mogućnosti za njihovo rešavanje, ali to se dešava sada kada je Srbija na putu pridruživanja EU. Nema političke volje da Albanci imaju pristupa u rešavanju svojih osnovnih problema preko Koordinacionog tela - kazao je Haljimi.
Prekid podrške poslanika PDD vladajućoj većini u Skupštini Srbije došao je nakon što je Vlada Srbije imenovala Privremeni organ u Preševu, koji nakon što je raspuštena Skupština opštine treba da pripremi prevremene lokalne izbore, a na čijem se čelu nije našla dosadašnja predsednica opštine Preševo Ardita Sinani, koja je i potpredsednica PDD.
Beta, 21. 09. 2017. [17:02]
http://www.blic.rs/vesti/politika/haljimi-poslanik-albanske-pdd-u-skupstini-srbije-vise-ne-podrzava-vladajucu-vecinu/4b3sq19

EU podseća Srbiju na slobodu medija

Evropska unija (EU) podsetila je Beograd da će pratiti poštovanje slobode medija u Srbiji tokom procesa pristupanja Uniji, objavljeno je na sajtu Balkan insajt. 

 

EU podseća Srbiju na slobodu medija
Foto: Bojan Cvejić

Pres služba EU podseća Srbiju, koja namerava da postane članica Unije, da je sloboda izražavanja važna vrednost evropske zajednice i da će tokom procesa pristupanja pažljivo razmatrati da li Srbija to poštuje, prenosi Baklanska istraživačka mreža (BIRN).
U saopštenju EU je reagovala na optužbe partije Pokreta socijalista, čiji je lider ministar odbrane Srbije Aleksandar Vulin, da je novinar Stevan Dojčinović "narkoman", kao i povodom slučaja vlasnika i urednika Vranjskih Vukašina Obradovića koji je stupio u štrajk glađu zbog gašenja svojih novina i gušenja slobode medija.
Sloboda izražavanja je jedna od fundamentalnih vrednosti i jedan od ključnih elemenata evrointegracija Srbije, navodi se u saopštenju EU dostavljenom BIRN.
Napad na integritet novinara i ometanje njihovog rada predstavlja kršenje vrednosti slobode medija, dodaje se u saopštenju.
Unija će nastaviti da prati situaciju u toj oblasti u kontekstu pristupnih pregovora...Dodela sredstava za finasiranje medija koji služe interesu javnosti treba da bude poštena, transparentna, nepristrasna i otvorena za sve pod jednakim uslovima, ukazuje EU.
Nezavisni, pluralistički i jaki mediji predstavljaju kamen temeljac svakog demokratskog društva, predočeno je u saopštenju.
Uloga slobodnih medija je učine da vlasti imaju odgovornost, promovišu dobru upravu i transparentnost i obezbede slobodan protok i informacija baziranih na činjenicama o pitanjima od javnog interesa, navodi se u saopštenju. (FoNet)
Brisel 21. septembar 2017. [16:10] 
http://www.danas.rs/drustvo.55.html?news_id=357148 

2017. szeptember 22., péntek

Vagyon-visszaszármaztatás:

Pénz helyett állami tulajdon

Vagyon-visszaszármaztatás: Pénz helyett állami tulajdon
A Szerbiai Restitúciós Hálózat a vagyon-visszaszármaztatási törvény módosítását javasolja, mégpedig úgy, hogy az egykori tulajdonosok pénz helyett állami tulajdonban lévő földet kapjanak vissza kártérítésként.
Mile Antić, a restitúciós hálózat koordinátora az RTS vendégeként elmondta, a költségvetésben nincs elegendő pénz a vagyon-visszaszármaztatásra, hozzátéve, hogy pénz helyett van elég állami tulajdon.
„Sokkal több erdő van, mint amennyit követelnek, 700 ezer hektár van, közben pedig 180 ezer hektár képezi a követelések tárgyát. Nincs ok arra, hogy azt, ami hatékonynak bizonyult – a természetbeni visszatérítés – ne alkalmazzuk a törvény módosításán keresztül” – hangsúlyozta Antić.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25219/Vagyon-visszaszarmaztatas-Penz-helyett-allami-tulajdon.html,
2017. szeptember 22. [10:22]

A VMSZ is jóváhagyta, hogy Zomborban ne legyen magyar fordító – Itt az eredménye (+kép)

Ahogy arról a DélHír Portál is beszámolt Zombor Község területén a közigazgatás karcsúsítására hivatkozva elbocsájtották a közigazgatásban dolgozó magyar fordítót.
A városvezetés a döntést azzal indokolta, hogy a magyar nyelvre nincs igény.
Akkor azt állították, hogy a továbbiakban a magyar nyelv hivatalos használatát esetenként, külsősök alkalmazásával oldják meg.
Az eset kapcsán Szladek László, a VMDK községi képviselője tiltakozásának adott hangot és egy módosító indítványt terjesztett elő még a tavalyi év végén. Ebben azt kérte, hogy a zombori városi közigazgatásban biztosítva legyen a magyar nyelv egyenrangú használata. Azonban a hatalmat képező politikai pártok a Szerb Haladó Párt, a Szerb Radikális Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség is leszavazta a magyar nyelv használati lehetőségére tett indítványt. 
A VMSZ sokadik és mára már sorozatossá váló, a magyar nyelvet eláruló intézkedéseinek meg is lett a kézzelfogható eredménye, hiszen azóta számtalan alkalommal csorbult már az anyanyelvéhez való joga a nyugat-bácskai magyarságnak. Ennek egyik legújabb példája Zombor Város Idegenforgalmi Szervezetének az a szórólapja, amelynek elkészítéséhez nagy valószínűséggel a google fordítóját használhatták.


A képet egyébként a VMSZ szócsövének tartott Nyugat Bácska Portál töltötte fel, amelynek domén tulajdonosa Pelt Ilona, a VMSZ tartományi frakcióvezetőjének helyettese, aki maga sem tiltakozott a zombori magyar tolmácsszolgálat megszűnése ellen.