2017. április 26., szerda

MCALLISTER JAVASLATA



Szerbia kisebbségjogi kötelezettségei



A David McAllister német EP-képviselő/jelentéstevő nevéhez fűződő 2016-os szerbiai országjelentés, az Európai parlament állásfoglalására irányuló indítvánnyal együtt – a hírek szerint –, május 16-án kerül megvitatásra.
Az állásfoglalási javaslatot az EP Külügyi bizottsága 2017. március 22-ei keltezéssel tette közzé.[1]   Szövege a napokban magyar nyelven is hozzáférhetővé vált.[2]
A magyar közösség szempontjából a legfontosabb „a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme” című rész, amely 24. és 25. pontja valójában meghatározza az EP Szerbiai iránti elvárásait a nemzeti kisebbségek helyzete és jogai területén.
Fontos, hogy a dokumentum 24. pontja megismétli azt az álláspontot, miszerint „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségek jogai – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás alapvető előfeltétele”.
A javaslatnak még két rendkívül fontos kitétele van: Az egyik „ismételten felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok egész országban történő következetes végrehajtását”. A másik pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.
Ez a három álláspont kötelezi Szerbiát a nemzetközi szerződésekből, de a belső jogszabályokból eredő nemzeti kisebbségi jogok következetes gyakorlati alkalmazására.

A 24. pontnak a többi megfogalmazása azonban már vita tárgya lehet.
A javaslat szerint, az EP „üdvözli a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv és a nemzeti kisebbségeket támogató alap létrehozásáról szóló rendelet elfogadását, amelyet most működőképesebbé kell tenni”.
A megfogalmazás még rendben is lehetne, ha nem állnának fenn a következő problémák:
1. A Magyar Nemzeti Tanács mindeddig nem tűzte napirendre a cselekvési tervet és nem fogalmazta meg a magyar közösség helyzetének jobbítására vonatkozó javaslatait. Így, ezek be sem kerültek a szerb kormány által 2017. március 3-án elfogadott dokumentumba.[3]  
2. A nemzeti kisebbségi alapot létrehozó rendelet[4] ugyanazon a napon került elfogadásra, mint a cselekvési terv, azzal a céllal, hogy támogassa a terveket a nemzeti kisebbségi kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat területén.
Az alappal kapcsolatban azonban probléma, hogy mindössze 1 800 000 dinár, vagyis kevesebb, mint 15 ezer eurós összeggel hozták létre! Kötelezettség-teljesítésként, vagyis formálisan, most már létezik ugyan az alap, de hogyan lehet ebből az összegből bármit is fejleszteni?

A határozati javaslat e pontjával kapcsolatban az észrevételek a következők:
  1. egyetlen szó nincsen benne a nemzeti kisebbségek önkormányzatának biztosításáról;
  2. a tervezetben a kultúra szót nem lehet megtalálni, pedig külön jelentősége van a nemzeti önazonosság megőrzésében;
  3. tartalmazza ugyan a közigazgatásban való „megfelelő” képviseletre vonatkozó felhívást, de ez nem elegendő, mivel a nemzeti kisebbségeknek „részarányos” (a lakosságban való részvétellel arányos) képviselet kellene biztosítani;
  4. nem csak az állami szervekben, hanem általában, az élet minden területén alkalmazni kellene a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását;
  5. nem tér ki a nemzeti kisebbségeknek a döntéshozatali szervekben (nem elég csak a parlamentekben) való arányos részvételére, illetve annak biztosítására, holott ez is európai norma;
  6. nem hívta fel Szerbiát a két legfontosabb törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosításának meggyorsítására, ami már huzamosabb ideje késik. 

A javaslat 25. pontja megállapítja, hogy „a Vajdaság soknemzetiségű, multikulturális és felekezeti sokszínűsége is hozzájárul Szerbia identitásához; kiemeli, hogy a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”.
Lehetséges, hogy „Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”, de ez többnyire csak a törvényhozás szintjén – a nemzetközi normákhoz való igazodás miatt – lehetséges. A gyakorlatban azonban a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok „különbséget éreznek a törvénybe foglaltak és a valóságban tapasztaltak között”.[5]

Nagy felelősség hárul, tehát, az anyaországi EP-képviselőkre – a párthovatartozásuktól függetlenül –, hogy a szerbiai országjelentés kapcsán milyen álláspontokat fogad el az Európai Parlament. Ezek ugyanis huzamosabb időre meghatározhatják a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének/sorsának alakulását, jogainak megvalósulását is. 

Bozóki Antal
Újvidék, 2017. április 26.


[1] MOTION FOR A EUROPEAN PARLIAMENT RESOLUTION on the 2016 commission report on Serbia. (2016/2311(INI))
[3] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. http://www.vajma.info/
[4] Vlada Republike Srbije: Uredba o postupku raspodele sredstava iz Budžetskog fonda za nacionalne manjine. Službeni glasnik RS [Szerbia Köztársaság kormánya: Rendelet a költségvetési eszközök nemzeti kisebbségek közötti elosztásának eljárásáról. Az SZK Hivatalos Lapja]. 22/16 szám, 2016. március 4. 29. http://www.propisi.com/registar-propisa-mart-2016.html és http://paragraf.rs/dnevne-vesti/070316/070316-vest15.html
Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina [Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről]. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. – Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos Közlönye 72/2009. – másik törvény) (http://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, az 5.).
A törvény 20(1) szakasza szövetségi alap létesítését irányozta elő a nemzeti kisebbségek társadalmi, gazdasági, kulturális és általános fejlődésének a serkentésére. Erre azonban 14 évig nem került sor. Ez is arra utal, hogy a szerb hivatalos szerveket mennyire nem érdekli a nemzeti kisebbségek fejlődése.
[5] v-ár: Egyet ír a törvény, mást mutat a valóság. Magyar Szó, 2016. szeptember 22. 4.

Egyesek Preševo-völgy elszakadását emlegetik, míg a VMSZ a Délvidék autonómiáját sem tartja fontosnak

vojvodina-srbija-sandzak-kosmet












Akadnak politikusok, akik a meglevő társadalmi körülményekből a maximumot szeretnék kihozni a népük számára, és sajnos olyanok is léteznek, akik a kínálkozó ziccerek ellenére a minimumra sem törekszenek, ha a nemzettársaik érdekeiről van szó (miközben a saját gazdagodásukért és jólétükért bárkit feláldoznának).
Mint ismeretes, a napokban Edi Rama albán miniszterelnök olyan kijelentést tett, hogy Albánia és Koszovó "uniót" alkothat. Ezután Hashim Thaçi koszovói elnök azt nyilatkozta, ha Brüsszel bezárja az ajtót Koszovó előtt, a térségben élő albánok egyesülhetnek és egyetlen közös államot ​hozhatnak létre.
Jonuz Musliu, az Albán Nemzeti Tanács elnöke, aki egyúttal Bujanovac polgármestere is, kijelentette, hogy a dél-szerbiai albánok támogatják az albán nép teljes egyesítésének tervét. Álláspontja szerint ebből a projektumból a Preševo-völgyi (Bujanovac, Preševo, Medveđa) albánok semmiféleképpen sem maradhatnak ki.
Ezek a megnyilvánulások alaposan felborzolták a szerb közvélemény kedélyeit.
Lehet, hogy Musliu túllőtt a célon, túl sokat akar. Nem a mi dolgunk, hogy ezt megítéljük.
Ugyanakkor ennek a magatartásnak a szöges ellentétével is találkoztunk.

a musliu100
A Vajdasági Magyar Szövetség, amely frigyre lépett az uniófanatikussá átvedlett csetnikek pártjával, immár szóba sem hozza Délvidék autonómiájának esetleges kibővítését. Pedig a VMSZ elnöke, aki Vučićot "kedves Ácónak" szólítja, arra utalt, hogy ez a politikai románc az itteni magyarság érdekeit szolgálja.
Ahhoz képest jó ideje semmit sem hallottunk a tartomány, sem külön a délvidéki magyarság önrendelkezéséről. Az eddigi, a mostani és a leendő migrációs hullám által leginkább veszélyeztetett Észak-Bácska esetleges különleges státusát sem firtatja a VMSZ.
Az itteni magyarság ("legbanálisabbnak" minősíthető) kulturális autonómiája sem valósult meg, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács gyakorlatilag VMSZ-es intézmény, ami önmagáért beszél.
Nem lenne túl nagy meglepetés, ha egy napon a VMSZ szőröstül-bőröstül beolvadna a Szerb Haladó Pártba.
A képen: Jonuz Musliu
K. P

Pártállam, önkény, diktatúra!

Morvai "betiltott" délvidéki fórumának videofelvétele - nem csak Délvidékről... (Videóval) 

 

Döbbenetes tapasztalatokat szerzett a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (NJSZ) delegáció az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró Szerbia állapotáról, ahol "klasszikus" pártállami viszonyok uralkodnak, s a mindennapokban az állami (politikai) önkény, a jogfosztottság, az emberek kiszolgáltatottsága a jellemző. Különösen is sújtja mindez a délvidéki magyarokat. Mi a különbség a jogállam és az önkény, a diktatúra és a demokrácia között? Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elszakított magyarok Trianon után is magyarként élhessenek szülőföldjükön, szerte a Kárpát-medencében, tehát Erdélyben (Székelyföldön, Partiumban), Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken is? - ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő előadásában és a "betiltott" zentai fórum résztvevői hozzászólásaikban. Ajánljuk ezt a felvételt minden elszakított területen élő magyarnak, s azoknak, akik meg szeretnék ismerni és érteni helyzetüket, s felelősséget éreznek jogaikért, méltóságukért, jövőjükért. Mottó: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. (Magyarország Alaptörvénye, D cikk)”
2017. április 25. [15:42]

 

Hiába tiltották be délvidéki fórumunkat – nagy sikerrel megtartottuk!



Visszaértünk 4 napos délvidéki jogvédő, monitorozó utunkról, ahol döbbenetes állapotokat és jogsértéseket tapasztaltunk. Hamarosan következik a részletes beszámoló, addig azt a határozatot szeretném megosztani Önökkel, amivel „betiltották” a zentai városházára tervezett fórumunkat. Soha nem gondoltam volna, hogy 25 évvel a rendszerváltás után, egy európai uniós csatlakozásra váró országban ilyen kommunista típusú „döntéshozatal” lehetséges. A nagyterem használatára érvényes szerződésünk volt a zentai városházával – ez egy tipikus polgári jogi szerződés. Ehhez képest minden érdemi indokolás, tény vagy bizonyíték nélkül, egy „államigazgatási határozattal” tiltották be a rendezvényt.


Ez olyan, mintha valaki befizet az önkormányzat menzáján egy hónapra ebédet, majd a jegyző közigazgatási határozattal megtiltja, hogy desszertet ehessen hivatkozva arra, hogy az illető veszélyes a közbiztonságra, ezért nem maradhat sokáig az épületben. Természetesen mi csonkaországi jogászok még csak kibírtuk valahogy ezt a dolgot, de a helybelieknek nap, mint nap kell szembesülniük az önkénnyel, a jogfosztással és a pártállami működésmóddal. Számunkra a „betiltás” csak hasznos volt, így még nagyobb volt az érdeklődés a fórum iránt, amelyet sikeresen megtartottunk egy másik helyen, rengeteg tapasztalatot szerezve (lásd a képen). Hasonló fórumunk volt még Óbecsén és Szabadkán is. Részletesebb beszámoló hamarosan!
Szeretettel:
Krisztina
2017. április 24. [19:54]
fotó: Kürti Zoltán

2017. április 24., hétfő

Szabadka: Hat lakás épül migráns családok számára

Szabadka: Hat lakás épül migráns családok számára
A szabadkai önkormányzat hat épületet fog építeni migráns családok elhelyezésére.
A nyilvánosságra is hozott tervdokumentáció szerint egy-egy lakóegység 44 négyzetméteres lesz, s azok a migránsok kaphatják meg, akik menedékkérelmet adtáj át. A lakások a Gerontológiai Központ épületkomplexumának keretében kapnak helyet a szabadkai Március 27-e utcában.
“Az objektumokat azoknak a migráns családoknak szánjuk, akik úgy döntöttek, menedéket kérnek Szerbiában”, áll a város honlapján közétett dokumentumokban.
A beruházás értéke 30,2 millió dinár, de az nincs feltüntetve, ki finanszírozza a projektumot. Az érdekeltek május 3-áig részletes felvilágosítást kaphatnak erről az urbanisztikai projektumról a szabadkai építkezési titkárságon, írja a Beta. 

Visszafelé sült el a VMSZ-es puska - A tiltás miatt még többen mentek el Morvai Krisztina zentai fórumára

Ahogyan arról portálunk beszámolt a VMSZ-es városvezetés tegnap visszavonta a zentai városháza dísztermének szerződésben foglalt és már kifizetett terembérletét, amiről már korábban a hivatalos végzést is kiküldték. 

dr morvai zentan
 
A tiltóhatározatot megszerezte a DélHír, abból pedig az derül ki, hogy dr. Morvai Krisztina EP képviselőt és jogvédőt, az ELTE Büntetőjogi tanszékének egyetemi docensét a szerbiai közbiztonság, béke és közrend, valamint a közerkölcs megzavarásának vádjával gyanúsította meg. A határozatot Sarnyai dr. Rózsa Edit írta alá. 
 
 hatrozat-krsiztinaek-ellen
 
Morvai Krisztina az eset kapcsán  "kommunista típusú jogalkalmazásnak" nevezte a városvezetés eljárását. Az EP képviselőt sokkolta, hogy az európai uniós csatlakozás előtt álló Szerbiában "légből kapott, minden alapot nélkülöző, elképesztő indokolásban próbálhatnak meg ellehetetleníteni, egy emberi jog érvényesülését vizsgáló rendezvényt" - mondta.
 
Azonban a folyamatos tiltás és ellehetetlenítés épp a visszájára sült el, mert így sokkal több délvidéki magyar emberhez eljutott a rendezvény híre és végül száznál is többen mentek el dr. Morvai Krisztina zentai fórumára. Nagyjából dupla annyian, mint februárban, amikor a VMSZ szervezésében Deli Andor fideszes EP parlamenti képviselő tartott előadást Zentán a városháza dísztermében. 
 
Amíg a VMSZ rombolt, addig dr. Morvai épp a nyelvi jogainkért harcolt
 
Miközben a VMSZ épp azzal volt elfoglalva, hogyan lehetetlenítse el dr. Morvai Krisztina és a vele együtt utazó Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakembereinek a munkáját, addig a képviselő asszony a mai nap során épp azt a munkát igyekezett elvégezni, amelyre Pásztor István pártja évtizedek óta képtelen. 
 
A dr. Morvai Krisztina vezette delegáció a mai nap során az óbecsei önkormányzatnál, a helyi bíróságon és ügyészségen, illetve más egyéb hivatalokban járt és ellenőrizte a magyar nyelv használatának megvalósulását.
Ennek során az érintett hivatalok vezetői és munkatársai részéről együttműködő hozzáállást tapasztaltak, ugyanakkor komoly hiányosságokat tártak fel.
 
morvaiek obecsen
 Egyetlen magyar nyelvű nyomtatványt sem találtak Morvai Krisztináék a bíróság kezelőirodáján
 
A hivatalos tájékoztatások és formanyomtatványok rendszerint nem érhetőek el magyar nyelven. A jogvédők konkrét kritikai felvetéseire a város és a bíróság vezetése is ígéretet tett a hiányosságok haladéktalan pótlására, amelyet a Morvai Krisztina vezette csapat a közeljövőben ellenőrizni is kíván.
 
H. Á. Közzétette: Haraszthy Ágoston 2017. április 21. [20:53] 
 

A VMSZ nem engedi be a zentai városházára dr. Morvai Krisztina EP képviselőt

Ahogyan azt a DélHír portál már korábban is megírta, háromnapos délvidéki körútra érkezett  dr. Morvai Krisztina, az Európai Parlament képviselője és dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője. 
morvai cegledi
Az útjuk során több délvidéki települést is felkeresnek, ahol közintézményeket, hivatalokat és közvállalatokat látogatnak meg, megvizsgálva mennyire valósul meg a magyar nyelvhasználathoz való jog vagy a részarányos foglalkoztatottság elve. Mindemellett a délvidéki polgárok panaszait is meghallgatják, annak érdekében, hogy azt tolmácsolni tudják az Európai Parlamentben, ahol május közepén szavaznak majd a szerbiai országjelentés elfogadásáról.
 
A körút mai, második napja során egy lakossági fórumra került volna sor a zentai városháza dísztermében, azonban a haladó-vmsz-es városvezetés az utolsó pillanatban kitiltotta az épületből dr. Morvai Krisztináékat. 
 
"A napokban aláírtuk a szerződést a városháza dísztermének bérletéről, megkaptuk a hivatalos végzést is, illetve kifizettük a terem bérlet költségeit, nem is keveset, egy óráért 6500 dinárt. Majd pedig tegnap értesítettek bennünket, hogy visszavonnak mindent, mert Ceglédi Rudolf, Zenta VMSZ-es polgármestere megtiltotta a rendezvény megtartását." - mondta el Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke, aki a zentai lakossági fórum szervezője. 
 
A szervezők egy végzést is kaptak erről az utólagos tiltásról, amely szerint veszélyes a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vagy épp Morvai Krisztina munkája, ezért nem adnak nekik teret. Mint emlékezetes dr. Morvai  és dr. Gaudi-Nagy a korábbiakban többek között jogvédelmet biztosítottak a temerini fiúknak, akikre a VMSZ akkor maximális büntetést kért a szerb bíróságtól, vagy épp a magyarságukért bántalmazott fiatalok perében segédkeztek. Mindemellett a délvidéki autonómia vagy az 1944-45-ös kérdések körére hívták fel az Európai Parlament és az Európa Tanács figyelmét. 
 
Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta, hogy a történtek után ma reggel a rendezvény helyszínét áthelyezték a zentai Royal hotelba, ahol szintén megegyeztek a tulajdonossal, azonban néhány óra múlva politikai ráhatás következményeként a Royal igazgatója is jelezte, hogy visszalép attól, hogy a rendezvénynek helyet biztosítsanak. 
 
Azonban a fórum így sem marad el, azt 18:00 órakor a Bali Klubban szervezik meg. Az ellehetetlenítés folytán létrejött helyszín-változások miatt a szervezők ingyenes buszt biztosítanak az érdeklődőknek, amely a Royal hotel elől indul a Balihoz. 
 
Pofátlan kettős mérce
 
Mindemellett érdemes megfigyelni azt a pofátlan kettős mércét és szélsőséges kirekesztő politikát, amelyet a VMSZ-es városvezetés képvisel, hiszen mint az emlékezetes Deli Andor, délvidéki származású EP képviselő, aki a VMSZ tagja, néhány hete még februárban tartott előadást Zentán a városháza nagytermében az aktuális európai politikai helyzetről a Vajdasági Magyar Szövetség Nyugdíjas Fórumának és Női Fórumának szervezésében. Neki megengedték.  
Közzétette: Haraszthy Ágoston 2017. április 21. [11:58]

Érvénytelenné válhatott volna Vučić választási győzelme: Čanak és Šešelj mentették meg a vezért!

a canak es seseljA Köztársasági Választási Bizottság megerősítette a szerb elnökválasztás eredményét. Ezt heves vita előzte meg. A bizottság tagjainak többségét ugyanis ellenzéki (vagy azoknak vélt tagok) alkották, akik - mint már írtunk róla - simán érvényteleníthették volna az elcsalt választást, ami Vučićék pozíciójának jelentős gyengítéséhez vezethetett volna.
A Saša Jankovićot, Vuk Jeremićet, Ljubiša Preletačevićet, Boško Obradovićot és Saša Radulovićot képviselő bizottsági tagok Vučić választási győzelmének elismerése ellen szavaztak.
Vučićot Vojislav Šešelj, Nenad Čanak és Aleksandar Popović (Szerbiai Demokrata Párt) mentették meg a bizottsági tagjaikon keresztül. Ezek az álellenzéki politikusok tehát egyértelműen megmutatták, hogy voltaképpen a vezér közönséges bábui és talpnyalói. Miattuk kell még évekig elviselnünk az önkényuralkodót és a környezetét. Hacsak az utca nem dönt másképpen...
F. F.