2013. május 17., péntek

Május 17.



Paszkál napja.
A héber eredetű latin Paschalis név rövidülése. Jelentése húsvéti, a nevet a húsvétkor született gyermekek kapták.
1968 – E naptól ünnepeljük a Távközlési világnapot.
1050 – Itáliában meghalt Arezzói Guido zenetudós, aki megváltoztatta a hangjegyírást. A dallamokat hármas vonalközben jegyezte le, bevezetett egy új - hat zenei hangra épülő (hexachord) – tanítási rendszert, és elemeit „ut-re-mi-fa-so-la”-val jelölte meg.
1395 – Budán 24 éves korában meghalt Mária magyar királynő, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.
1510 – Firenzében meghalt a korai reneszánsz festészet fő képviselője, Sandro Botticelli (eredeti neve: Allessandro di Mariano Filipepi).
1543 – Nikolaus Kopernikusz lengyel csillagász halála előtt nem sokkal megjelentette fő művét az égitestek mozgásáról, amelyben elvetette Ptolemaios geocentrikus világképét. Kopernikusz új világképe szerint a Nap a bolygórendszer középpontja.
1606 – Moszkvában, egy nemesi felkelés során meggyilkolták az ál-Dimitrijt, akit 1605. 06. 10-én cárrá koronáztak.
1817 – Megszületett Nagylétán Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója.
1904 – Megszületett Jean Gabin francia filmszínész (Mire megvirrad, Nyomorultak, A nagy ábránd).
1933 – Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a költségvetési vita során a kormány politikáját a Magyarországon jelentkező nemzetszocialista mozgalmaktól.
1941 – Megszületett Csilla Freifrau von Boeselager (eredeti nevén: Fényes Csilla), német bárónő, a Máltai szeretetszolgálat alapítója.
1941 – Budapesten megszületett Haumann Péter színművész. Ismertebb filmjei: Fekete gyémántok I-II.; Indul a bakterház; Egészséges erotika; Régi idők mozija; Keménykala
p és krumpliorr; Kincskereső kisködmön.


2013. május 17. - A magas vérnyomás (hipertónia) világnapja
 

A Hipertónia Világszervezet 2005. évi kezdeményezésére ezen a napon hívják fel a lakosság figyelmét a sokszor rejtve maradó kór veszélyeire, a megelőzés fontosságára és lehetőségeire, a betegség kezelésének módozataira.
A legelterjedtebb krónikus betegségtől világszerte egymilliárd ember szenved, és ez évente nyolcmillió életet követel. A betegség nemcsak a fejlett országok mind túlsúlyosabb lakosságának körében tapasztalható, a szegény afrikai országokban is terjed.
A hipertóniát gyakran nevezik csendes gyilkosnak, mert az egészségi állapotra gyakorolt hatásai rendszerint csak a betegség késői stádiumaiban érzékelhetők. Makacs tévhit, hogy a vérnyomás szintjének növekedése fejfájással jár. Az elhanyagolt hipertónia a szívizominfarktus és az agyi érkatasztrófák (stroke) legfontosabb okainak egyike, de meghatározó szerepe van a vesebetegségek, a vakság kialakulásában is. 
Magas vérnyomás betegségről ismételten 140/90 higanymilliméter felett mért vérnyomás esetén beszélünk, normálisnak a 130/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthető. Magyarországon minden harmadik-negyedik felnőttnek, a 60 éven felüliek több mint felének magas a vérnyomása, és a fiatalok között is egyre gyakoribb ez a kórkép.
Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik az első számú halál- és rokkantsági okot - minden második magyar halálát okozzák -, és e megbetegedéseknek legalább a fele magas vérnyomás következménye.
A hipertóniáról ma már sokat tud az orvostudomány, mégsem gyógyítható, de időben elkezdett óvintézkedéssel, amely az étrendi és életmódbeli változtatások mellett azonnali és rendszerint egy életre szóló gyógyszeres kezelést jelent, a mellékhatások csökkenthetők, meghosszabbíthatóak az életkilátások, és jobbá tehető az életminőség. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


2013. május 17. – A távközlés és az információs társadalom világnapja
1865. május 17-én Párizsban megalakult a Nemzetközi Távíró Egyesület. A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a (távíró)hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt. 1932 óta az ITU rövidítés a Nemzetközi Távközlési Uniót (International Telecommunication Union), mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesületet jelöli. Az egyesület 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, a hozzávetőleg 200 tagországa között van Magyarország is.
A világnapot 1968 óta annak emlékére tartják, hogy 1865-ben húsz ország képviselői aláírták a szervezet alapító okmányát. A távközlési világnapból 2006 óta a távközlés és az információs társadalom világnapja lett. Az információs társadalom kialakulása korunk legnagyobb gazdasági, társadalmi, kulturális változása és kihívása, melynek hatásai világszerte érvényesülnek, és döntően befolyásolják az egyének, a cégek, az állam, illetve a társadalmi közösségek életminőségét, működését.
A folyamatosan megújuló információtechnológiák meghatározó szerepet játszanak a gazdaságban, az oktatásban és mindennapi életünkben. Élvezzük előnyeit, amikor a tér és idő összeszűkül, amikor a kapcsolattartás, az adatok, információk elérése, gyakran a tanulás és a munkavégzés is szinte helytől függetlenül megoldható. Gondot okoz, amikor tudjuk, hogy személyes adatainkat már nem csak "kartotékok őrzik".
Félelmetes, mégis igaz, hogy az információtechnológiában megtestesült tudás két-három évenként megduplázódik, ami együtt jár azzal, hogy a tanulás is egy életre szól. Platón a tudást még elfogott és kalitkában őrzött galambhoz hasonlította, Galilei pedig a természet könyvéről beszélt főműve elején. Ma már az információkhoz a világhálón egyre többen juthatnak hozzá, ha az igény és a megfelelő tudás megvan hozzá. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése