Május 24.

Eszter napja.

Perzsa eredetű bibliai név. Istár asszír-babilóniai istennő nevéből ered. Jelentése: csillag.

1999 – Az európai nemzeti parkok napja.
1813 – Megszületett Kmety György, honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.
1819 – Megszületett Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország uralkodónője, valamint India császárnője, aki Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től 1901-ig.
1822 – Megszületett Foltényi Vilmos színész, operaénekes, Latabár Endre társulatának elismert művésze.
1857 – Cirill és Metód napja, a bolgár kultúra és művelődés, a szláv írásbeliség és sajtó napja, Konstantin Cirill és bátyja, Metód görög szerzetes hittérítők emlékére.
1905 – Megszületett Mihail Alekszandrovics Solohov orosz író, elbeszélő. (Emberi sors, Csendes Don).
1911 – Meghalt Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök (1895. 01. 15-től 1899.02.26-ig).
1941 – Megszületett Bob Dylan amerikai rock sztár, többszörös Grammy-díjas zeneszerző, előadó.
1972 – Meghalt Várterész Vilmos, orvos, sugárbiológus, aki a sugárzás emberi testre, de főként a vérre gyakorolt hatását vizsgálta.
1986 – Meghalt Dajka Margit színésznő (Macskajáték, Égig érő fű).

Május 24. – Az európai nemzeti parkok napja
Az EUROPARC Szövetség kezdeményezésére 1999 óta május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját annak emlékére, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc Svédországban.
Az EUROPARC Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, s együttesen 35 ország 400-nál is több védett területéért felelős. Az egész Európára kiterjedő, kampány jellegű rendezvénysorozat a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, és minél szélesebb társadalmi támogatást kíván szerezni a természetvédelem ügyének. Az országok természeti értékeit nem csak a védett területeken lehet és kell megóvni. Az 1996-ban Magyarországon elfogadott természetvédelmi törvény erre nyújt átfogó – a nemzeti parkokat is magában foglaló – szabályozást.
Magyarországon 1973-ban nyílt meg az első nemzeti park, a Hortobágyi, utolsóként, tízediknek az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben, (időrendben: Hortobágyi, Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly, Őrségi), s már megkezdődött a Szatmár-Beregi Nemzeti Park létrehozásának szervező munkája.
Évente több mint egy millióan keresik fel nemzeti parkjainkat. A nemzeti parkok mellett a 36 tájvédelmi körzet és a 140-nél is több országos jelentőségű természetvédelmi terület is található. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

95 éve, 1918. május 24-én mutatták be a Budapesti Operaházban Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című dalművét.
Az egyfelvonásos opera Balázs Béla drámájára készült, akivel Bartók Béla jó barátságban volt, s aki 1906-ban népdalgyűjtő útjára is elkísérte. A Kékszakállú forrásának tekinthető az ófrancia monda mellett a székely népballada, a Molnár Anna is. Ez utóbbi formáját, a magyaros ősi nyolcas verset is átvette a költő, a középkori témát azonban modern tartalommal tölti meg. A többszörös feleséggyilkos Gilles de Retz lovag, illetve Ajgó Márton történetét a nő és férfi kapcsolatának pszichológiai drámájává alakítja át.
A darab 1911-ben keletkezett, Bartók még abban az évben megzenésítette, s beküldte a Lipótvárosi Kaszinó pályázatára, melyet új magyar opera megírására hirdettek. A zsűri a művet előadhatatlannak minősítette. Ezután többször átdolgozta, főként a befejezésen változtatott; a premierre hét év múlva, A fából faragott királyfi című táncjátékának sikerét követően került sor a budapesti Királyi Operában.
Ez Bánffy Miklós, az Operaház igazgatója és Kerner István főzeneigazgató érdeme, akik bíztak a darabban. A premiert Zádor Dezső rendezte, Egisto Tango olasz karmester vezényelt, a (ma többnyire elhagyott) prológot Palló Imre mondta el, a Kékszakállút Kálmán Oszkár, Juditot a későbbi Wagner-hősnő Haselbeck Olga énekelte. A díszleteket Bánffy Miklós tervezte.
Az operát nyolc előadás után levették a műsorról, újra, csak 1936 októberében Nádasdy Kálmán állította színpadra Sergio Failoni vezényletével. A herceget (miként még évtizedekig) Székely Mihály énekelte, rá való tekintettel Bartók némi változtatást is végrehajtott szólamában. Judit Némethy Ella volt, a komponistát több mint tízszer tapsolta vissza a közönség.

Bartók újfajta operai nyelvet alkotott, a szöveget a magyar nyelv természetes tagolása szerint énekelteti, ehhez a késztetést a népdalokból kapta. A mű valóban énekbeszéd, amely a szöveghez simulva, kiemeli annak minden finomságát, az opera előadásmódját így határozta meg: „legato e misterioso” (kötve és titokzatosan), sőt azt is beírta, milyen színben képzeli el az egyes ajtók megvilágítását.
A szigorúan vett történetben a herceg és a családját az ő kedvéért elhagyó új asszony érkezik Kékszakállú várába. A szerelmes Judit meg akarja ismerni férje múltját és tiltása ellenére sorra kinyitja a vár ajtóit. Ezek titkokat rejtenek: a kínzókamrát, a fegyvertárat, a kincseskamrát, a virágok földjét, Kékszakállú birodalmát, a könnyek tavát, az utolsó ajtó pedig az előző asszonyokat, akik közé Judit is belép. Kíváncsisága miatt maga is emlékké válik, hogy ezután örök éjszaka boruljon a várra.
A kétszereplős, mindössze egyórás játékidejű zenemű értelmezési lehetőségei igen tágak. Balázs művét misztériumnak nevezte, a vég Judit sorsában a tragikus elbukás; a vár a lélek birodalma, az ajtók a lélek kapui. Van, akik szerint a férfi-nő kapcsolatról, a lélek rejtelmeiről és szenvedéseiről szóló szerelmi dráma, más elmélet szerint a Kékszakállú a teremtő, Judit maga az ember lenne. Nem csoda, ha többféle felfogásban játsszák.
Az opera nemzetközi karrierjét 1922-ben Frankfurtban kezdte, azóta a világ számos operaházában műsorra tűzik. A Kékszakállú herceg vára a magyar zenekultúra egyik legfontosabb exportcikke, melyet a mai szokás szerint magyarul adnak elő a világon. Magyarországon többek között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál műsorának állandó része, Bartók Béla másik két színpadi művével, A csodálatos mandarinnal és A fából faragott királyfival együtt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum