2013. november 2., szombat

Tőkés László: A kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása Szerbia uniós csatlakozásának feltétele

Október 28–29-én az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) küldöttsége látogatott Szerbiába, melynek tagjai Barbara Lochbihler zöldpárti képviselőnő, a bizottság elnöke és Tőkés László képviselő, a bizottság koordinátora voltak.



   A látogatás célja volt számba venni az emberi és a kisebbségi jogok terén fennálló szerbiai helyzetet, tekintettel az ország európai integrációjának folyamatára. Amint az közismert, az Európai Tanács az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások elkezdését jövő év elejére tűzte ki. A DROI-szakbizottság révén az EP is közvetlen módon bekapcsolódik a tagjelölt ország folyamatos figyelemmel követésébe, ún. monitorizálásába.
   A kiküldetés első napján a szerb kormány, illetve a munkaügyi és az igazságügyi minisztériumok vezető képviselőivel, valamint a Sasa Jankovič ombudsmannal való találkozóra került sor. Az esti munkavacsorán az EP-képviselők szerbiai emberi jogi és romavédő polgári szervezetek aktivistáival folytattak eszmecserét.
Másnap a küldöttség a szerb parlament emberi jogi, gyermekvédelmi és munkaügyi szakbizottságainak a képviselőivel találkozott, élükön Meho Omerovič, Nebojsa Stefanovič és Milica Dronjak elnökökkel.
   A koradélutáni sajtóértekezletet követően Lochbihler elnök asszony és Tőkés László egy nyugat-balkáni regionális emberi jogi konferenciát nyitottak meg a szerb parlamentben. Erdélyi képviselőnk köszöntőbeszédében a romániai és a szerbiai Bánság, valamint Vajdaság között vonva párhuzamot rámutatott, hogy: „Kisebbségi közösségeink autonóm jogainak biztosítása egyaránt javára válna népeinknek, közös érdeke országainknak, és egyik legfőbb előfeltétele egész térségünk biztonságának és stabilitásának”. (Az idézett megnyitóbeszédet mellékeljük.)
   A feszített iramú, kétnapos megbeszélés-sorozat a szerbiai nemzeti tanácsok vezetőivel való találkozóval zárult. A kereken húsz kisebbségi autonómia-tanács képviseletében megszólalók között Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Egeressy Sándor vajdasági tartományi képviselő a délvidéki magyarság helyzetét ismertették. Szinte valamennyien elismeréssel szóltak az országban megvalósuló, széles körű kulturális autonómia rendszeréről, ugyanakkor azonban aggodalmukat fejezték ki a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény küszöbön álló módosításának várhatóan jogkorlátozó rendelkezései tekintetében.
A tanácskozások során Barbara Lochbihler delegációvezető tipikus nyugati megközelítéssel, legfőképpen a roma és a homoszexuális kisebbségek helyzetére fektette a hangsúlyt. Tőkés László megítélése szerint az etnikai közösségek és a szexuális „kisebbségek” – az ún. LGBTI kategória – problémakörét, egymástól teljességgel különböző jellegük miatt, nem indokolt összekeverni.
   A látogatás befejeztével kibocsátott, mellékelt sajtóközlemény – egyebek mellett – üdvözli a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolatok normalizációját, valamint a Szerbia által elért, eddigi eredményeket a vajdasági etnikumközi kapcsolatok javulása, a szerb–horvát és a szerb–magyar állami kapcsolatok rendeződése, a cigányság helyzetének jobbítása és a nemek közötti egyenlőség törvénybeli szabályozása terén. Ezzel együtt, további komoly erőfeszítéseket vár el a kormánytól az emberi jogok biztosítása, valamint az egész társadalom, illetve a hátrányos helyzetű csoportok, közösségek, vidékek és életterületek – európai – felzárkóztatása érdekében.
   Brüsszelbe visszatérve, a delegáció az Emberi Jogi Bizottságnak tesz jelentést szerbiai munkájáról és tapasztalatairól.
Nagyvárad, 2013. október 29.

Szerbia Köztársaság Nemzetgyűlése
 
Az emberi és kisebbségi jogok ügyével, illetve a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó parlamenti testületek első regionális gyűlése
Belgrád, 2013. október 29–30.
  
Megnyitó beszéd
 
            Tisztelt Elnök úr!
            Tisztelt Elnök asszony!
            Hölgyeim és Uraim!

   Nagy megtiszteltetés és kivételes alkalom számomra, hogy az Európai Parlament emberi jogi küldöttségének tagjaként, itt, a Szerb Köztársaság Parlamentjében mai tanácskozásukon részt vehetek, és szólhatok Önökhöz. Barbara Lochbihler asszonnyal, az EP Emberi Jogi Albizottságának (DROI) elnökével együtt abban fáradozunk, hogy – a magunk szerény módján – Szerbia európai csatlakozásának útját egyengessük.
   Én magam Románia európai képviselője vagyok, de erdélyi magyarként mind a román, mind a magyar – közös – érdekek képviseletét egyaránt feladatomnak tartom. A szerbiai magyar közösségre gondolva, ugyanakkor országuk európai integrációja és felzárkózása ügyében is közvetlenül „érdekelt” vagyok. Jó érzéssel tölt el, hogy Románia és Magyarország – az európai jószomszédi és regionális kapcsolatok szellemében – Szerbia uniós tagságát egyaránt támogatja.
   Amint az köztudott, az EP Külügyi Bizottsága (AFET) ennek a hónapnak a közepén foglalkozott a nyugat-balkáni országok helyzetének az értékelésével – az európai bővítés összefüggésében. Ez alkalommal Eduard Kukan,az ebben illetékes EP-delegáció vezetője mérsékelt elégedettséggel állapította meg, hogy az egyes országjelentések biztatóelőrehaladásról és „konkrét eredményekről” tanúskodnak a koppenhágai kritériumok teljesítése tekintetében. Ugyanakkor a delegációvezető úr a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi elkezdését szorgalmazta Szerbiával.
   Engedjék meg, hogy ezúton magam is elismerésemet fejezzem ki az elért eredményekért, és őszinte jókívánságaimat tolmácsoljam a várhatóan rövidesen elkezdődő tárgyalásokra nézve.
   Végül, de nem utolsósorban az etnikai és vallási kisebbségi jogok kérdésére térek ki, amiről több rendben is alkalmam volt megbeszélést folytatni nem csupán a vajdasági magyar, hanem a szerbiai román, horvát és vlach közösségek képviselőivel is.
Húsz évvel a koppenhágai (1993)és szinte negyven esztendővel a helsinki konferencia (1975) után az emberi jogok szerves részét képező kisebbségi jogok maradéktalan biztosítását kérem a szerb kormánytól – külön is megemlítve a hozzánk különösképpen közel álló magyar, valamint a román, illetve a vlacho-román kisebbségi közösségeket. Teszem ezt a Traian Băsescu államelnök által kezdeményezett és tavaly megkötött szerb–román kisebbségvédelmi egyezménynek, valamint annak a szerb–magyar csúcstalálkozónak a szellemében, melyre Tomislav Nikolić és Áder János államfők között, idén került sor.
1989 „szabadító karácsonyán” nem messze innen, Temesváron kezdődött el a romániai rendszerváltozás. Az ottani nemzeti közösségek és egyházak megbékélésének szellemében indultunk el a jelképes Európa irányába…
   A romániai és a szerbiai Bánság, valamint Vajdaság nagymértékben hasonlítanak egymáshoz. Kisebbségi közösségeink autonóm jogainak biztosítása egyaránt javára válna népeinknek, közös érdeke országainknak, és egyik legfőbb előfeltétele egész térségünk biztonságának és stabilitásának.
   Ami kijár Európa szerencsésebb kisebbségeinek – példának okáért az olaszországi osztrákoknak, a belgiumi németeknek vagy a németországi dánoknak –, ugyanezek a jogok illetik meg egymással szomszédos országaink valamennyi kisebbségét. A nemzetek és közösségek Uniójában csak ilyenképpen valósulhat meg az „Egység a sokféleségben” nemes eszménye, igazságossága és békéje…
 
Belgrád, 2013. október 29.
 
                                                                                              Tőkés László
                                                                                              EP-képviselő
                                                            az EP Emberi Jogi Bizottságának koordinátora
                                                            az EP Délkelet-Európai Delegációjának tagja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése