2013. december 20., péntek

December 20.



Teofil napja.
Görög eredetű név, jelentése Isten kedveltje vagy Istent kedvelő, Isten barátja.
1590 Párizsban 80 éves korában meghalt „a modern sebészet atyja”, Ambroise Paré francia orvos, aki a lőtt sebek gyógyításában és az amputálásban ért el jelentős eredményeket.
1865 Megszületett Maude Gonne, ír nacionalista harcos, akit az ír Jeanne d’Arc-nak is neveztek.
1879 Thomas Edison bemutatta izzólámpáját.
1895 Megszületett Suzanne K. Langer amerikai filozófus, akinek „Philosophy in a New Key” című könyve a Harvard Egyetem „minden idők legjobb könyvei” listáján szerepel.
1902 Megszületett Földes Jolán író (A halászó macska utcája).
1944
A bajorországi Mühldorfban meghalt Bródy Imre fizikus, a kriptonlámpa feltalálója.
1945 Megszületett Peter Criss zenész, a Kiss együttes tagja.
1946 Megszületett Uri Geller magyar származású, izraeli születésű parafenomén, parapszichiáter.
1968 Meghalt John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró (Édentől keletre, Egerek és emberek).
1982 Meghalt Arthur Rubinstein lengyel zongoraművész.


5 éve, 1988. december 20-án az Országgyűlés március 15-ét nemzeti ünnepnappá, munkaszüneti nappá nyilvánította, annak emlékére, hogy 1848-ban Pest-Budán e napon győzött a polgári forradalom.
A parlament képviselői indítványra határozott: Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) főtitkára Huszár Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával közösen nyújtották be javaslatukat, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással fogadta el indítványukat.
1848. március 15-e emlékét az egymást váltó politikai rendszerek felemás módon kezelték, a maguk módján értelmezték. Az 1867-es kiegyezés után hivatalosan nem ünnepelték, de megőrizte a társadalmi emlékezet. A Horthy-korszakban azonban hangsúlyos szerepet kapott, munkaszüneti nappá nem tették, de 1927-ben nemzeti ünneppé nyilvánították, 1848 eszméjét nacionalista tartalommal igyekeztek megtölteni. 
A Rákosi-korszakban az ünnep „népi demokratikus" forradalom felhangot kapott, a centenárium alkalmából, 1948-ban még munkaszüneti nappá is nyilvánították, de három év múlva ettől a privilégiumától megfosztották. Az 1956-os forradalom leverése után a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendelete a március 15-i nemzeti ünnepen az iskolai oktatás és a hivatali munka szüneteltetéséről határozott. 1957 tavaszán a kormányrendeletnek ezt a pontját visszavonták, március idusát rendes munkanappá nyilvánították. 1965-től, a Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) rendezvénysorozat bevezetésével a március 15-i nemzeti ünnep egy március 21-ével és április 4-ével összekapcsolódó eseménysorozat részévé vált.
Az emlékezés történetében az 1970-es évek eleje, kisebb csoportoknak a hivatalos rendezvények mellett megtartott ünneplései hoztak ismét változást, majd a politikai rendszer gyengülésével, 1983-tól a hivatalos mellett már rendszeressé váltak a nem-hivatalos ünnepségek is.
Ebben a társadalmi-politikai környezetben, a rendszerváltás küszöbén nyújtotta be a hatalmat képviselő pártfőtitkár és a társadalmat képviselő Hazafias Népfront főtitkára a munkaszüneti napi javaslatot. A munkaszüneti nappá tett nemzeti ünnepet 1989-ben az ellenzékiek külön rendezvényeken ünnepelték, budapesti megmozdulásaikon mintegy 80-100 ezer ember vett részt.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése