2014. január 17., péntek

Morvai és Gaudi az EU bővítési biztosával tárgyalt Strasbourgban Szerbia csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai helyzetéről

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.

A nemzeti jogvédő képviselők részletesen tájékoztatták a bácskai és bánáti magyarok jogfosztott helyzetéről a biztost, az írott nemzetközi és szerbiai jog előírásai, illetve a  gyakorlat között feszülő ellentmondásokról, így többek között az önálló magyar egyetem hiányáról, a magyar nyelv használatának súlyos problémáiról, a munkaerőpiacon és a köztisztségek betöltése körében tipikus hátrányos megkülönbözetésről, az etnikai arányokat felborító betelepítésekről és a magyarellenes atrocitásokról. A biztost emlékeztették arra, hogy mivel az EU a csatlakozás kiemelt feltételrendszerébe emelte a jogállamiság elvét és ezáltal a szám szerint többséget nem alkotó nemzeti közösségek jogainak védelmét és biztosítását, ezért az Európa Tanács e témában született határozatait is számon kell kérni Szerbián, különösen az önrendelkezési jogot a különböző autonómiaformák biztosítása útján előíró 1832/2011 határozatot (http://www.gaudi.jobbik.hu/sites/default/files/users/V%C3%A1laszt%C3%A1s/doc/ET_Resolution%201832%20(2011)_HU.pdf), illetve az autonómiaformákról szóló 1334/2003 számú határozatot (http://www.hunsor.se/dosszie/thegrossreport.pdf).

A találkozó során átadtak a biztosnak több, a délvidéki magyar közösség helyzetét bemutató dokumentumot, köztük öt délvidéki magyar párt és tucatnyi civil szervezet, s  magánszemély által 2012. szeptember 27-én Újvidéken elfogadott, 15 pontból álló követelést (http://bozokiantal.blogspot.be/2012/10/a-vajdasagi-magyar-kozosseg-azonossaga.html), Bozóki Antal ügyvéd, az újvidéki Árgus Jogvédő Egyesület elnöke "A magyar közösség Szerbiában c. nemrég megjelent kötetének angol nyelvű összefoglalóját, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által tavaly decemberben megjelentetett, "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" c. tanulmánykötetet (http://media.wix.com/ugd/55b554_df8d2b173efc4496ae265caee11ee585.pdf), illetve délvidéki magyarellenes erőszakról szóló, az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet.

A bővítési biztos jelezte, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szabályok érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik a január 21-én érdemben megkezdődő EU-szerb csatlakozási folyamatban. Nyitottságot mutatott arra, hogy a délvidéki magyarságot reprezentáló minden szervezet véleményét meghallgassa és velük egyeztessen.

A megbeszélés időszerűségét az adta, hogy az Európai Parlament 2014. január 13-16-i ülésén tárgyalta Szerbia EU csatlakozási előmeneteléről szóló jelentést (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+B7-2014-0006+0+DOC+XML+V0//HU), amelynek vitájában bár számos kritika érte déli szomszédunkat az EP végül nagy többséggel (Morvai Krisztinán és Kovács Bélán kívül minden jelen levő magyar képviselő támogató szavazatával, a magyar nemzeti radikális képviselők nemmel szavaztak) január 16-án elfogadta, dacára annak, hogy egyetlen szó sem utalt a jelentésben arra, hogy a legnagyobb lélekszámú, nem többséget alkotó nemzeti közösség, a délvidéki magyarság helyzetét mielőbb rendezni kell. Ismert, hogy az EU a tagjelöltséghez feltételül szabta Koszovóval kapcsolatos feszült viszony rendezését, erre vonatkozó további igények és előírások a mostani jelentésben is teret kaptak.

Morvai Krisztina a jelentés vitájában elmondott felszólalásában felhívta a figyelmet a délvidéki magyarság 15 pontos követelésére, szükségesnek nevezte, azt, hogy a csatlakozási folyamatban a tárgyalások során kérjék ki a civil szervezetek, jogvédő testületek és hatalmat nem gyakorló pártok véleményét is, illetve vétót követelt mindaddig, amíg vége nem lesz a délvidéki testvéreink elleni tömeges jogsértéseknek. A képviselő felszólalása itt látható: http://www.youtube.com/watch?v=tsbIUMBmHD0

Strasbourg, 2014. január 16.

Morvai Krisztina EP képviselő www.morvaikrisztina.hu
Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő www.gaudinagytamas.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése