2014. április 13., vasárnap

Április 13.



Ida napja.
Germán eredetű név. Jelentése: harci istennő, tevékeny, serény.
1743 – Megszületett Thomas Jefferson az USA harmadik elnöke (1801-1809.), a Függetlenségi Nyilatkozat társszerzője, a Virginia Egyetem megalapítója.
1748 – Megszületett Joseph Bramah angol mérnök, a biz­ton­sá­gi zár, a vízöblítéses WC, a sörpalackozó gép, valamint a bankjegyszámozó gép feltalálója.
1892 – Megszületett a skót Sir Robert Alexander Watson-Watt, a radar feltalálója.
1894 – Megszületett Derkovits Gyula festőművész, grafikus (Dózsa fametszet sorozat).
1899 – Megszületett Alfred Mosher Butts, a Scrabble (Betűtorony) nevű játék feltalálója.
1906 – Megszületett Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó, Nobel-díjas dráma- és regényíró, köl­tő (Godot-ra várva).
1916 – Elhunyt Eötvös Károly politikus, író.
1955 – Megszületett Bornai Tibor zenész, a KFT együttes tagja.
1963 – Megszületett Garri Kaszparov örmény származású orosz sakkozó, egyéni világbajnok, többszörös olimpiai bajnok.
1986 – Meghalt Major Tamás színész, rendező (A tizedes meg a többiek).


1999. április 13., kedd
* A NATO folytatta támadásait célpontok ellen Jugoszlávia egész területén. Priština központjában főleg civil létesítményeket ért találat, közöttük az autóbusz-állomást is. Negyedszer bombázták a Csonoplya és Kljajićevo között levő üzemanyagraktárakat.
* Madelaine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter Oslóban egyetértett abban, hogy folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket a kosovói válság megoldása érdekében.
* Robin Cook brit külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat üdvözölné Oroszország segítségét a konfliktus leállításában, valamint Oroszország részvételét az esetleges kosovói békeerőkben.
*  Nikitasz Kalamatisz, az Európai Parlament egyik görög képviselője kijelentette, hogy Milomir Minić és Srđa Božović a jugoszláv képviselőház két tanácsának elnökei arra kérik az Európai parlamentet, hogy interveniáljon az azonnal tűzszünet érdekében.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök komolytalannak és nem őszintének minősítette Jugoszláviának az orosz szövetséghez és Fehéroroszországhoz való csatalkozásra vonatkozó kezdeményezést.
* Horgosnál átlépte a határt az a 68 kamionból és 300 tonna humanitárius segélyből álló konvoj, amelyet Oroszország és Fehéroroszország küldött Jugoszláviának.
* A NATO egyik illetékese elismerte, hogy egyelőre ismeretlen csatornán előre kiszivárgott Jugoszláviába néhány szövetségi csapás cél- és időpontja. (A NATO-ban 1998 őszén egy francia katonai parancsnokot hazarendeltek és felelősségre vontak, mert bizalmas dokumentumokat szolgáltatott ki a tervezett csapásokról Jugoszláviának.)
* A márka feketepiaci árfolyama 11,00 – 12,00 dinár.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)


955 éve, 1059. április 13-án döntött a lateráni zsinat a pápaválasztás új rendjéről, egyben előírták a papi cölibátust, és megtiltották a világi invesztitúrát.
A római katolikus egyház élére elvileg bármely megkeresztelt, nőtlen katolikus férfi megválasztható. A korai kereszténység időszakában a római pápát székvárosa, Róma klérusa, az itteni hívek és szomszédos püspökök, majd később a klérus és az előkelőbb hívők választották, döntésüket a nép hagyta jóvá. Mindez persze nem garantálta a választás szabadságát, a Rómát uraló nemesi családok, a bizánci, majd a német-római császárok kisebb-nagyobb sikerrel újra és újra beavatkoztak a választásba.
A folyamatot II. Miklós pápa reformálta meg, aki maga is egy ellenpápával folytatott csatározás után került Szent Péter trónjára. Az új egyházfő az 1059. áprilisi lateráni zsinaton elfogadtatta a pápaválasztás új rendjét, majd a zsinat határozatait összegző pápai bullában ("In nomine") adta ki rendeletét. A zsinati határozat a bíboros (kardinális) püspökök jogává tette az egyházfő megválasztását, a papság és a nép ezután csak utólag hagyta jóvá azt, a császári beleegyezés kérdését a Szentszék személyes privilégiumként adományozta. Újabb változást jelentett, amikor 1179-ben, III. Sándor pápasága idején kimondták, hogy a választás a kardinálisok kizárólagos joga. 1268 óta, amikor a pápaválasztás két és háromnegyed évig húzódott el, a választást konklávéban, vagyis a világtól elzárkózva bonyolítják le, a helyszín az utóbbi időben a vatikáni Sixtus-kápolna.
A pápát csak a szavazatok kétharmadával plusz egy szavazattal lehet megválasztani, a voksolás eredményességét fehér, eredménytelenségét fekete füst jelzi. Világi embert utoljára 1024-ben választottak meg pápának, és a 14. századtól csak bíboros volt a katolikus egyház feje.
Az 1059-es zsinat további fontos döntése volt, hogy először tiltották meg egyházi javadalmakra nézve a világiak invesztitúráját (beiktatását), alig másfél évtizeddel később robbant ki az invesztitúraharc VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár között. A zsinat azt is kimondta, hogy a pápaválasztás mindig Rómában legyen. A lateráni zsinat határozatban rendelkezett a papok cölibátusáról is, megtiltva számukra a házasságot és az élettársi együttélést is. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

  
50 éve, 1964. április 13-án nyitotta meg kapuit az újjáalakított Rózsavölgyi Zeneműbolt Budapest Belvárosában.
Rózsavölgyi Gyula és Grinzweil Norbert 1850-ben alapította meg az első máig fennálló pesti kottakiadót. Rózsavölgyi apja a világhírű hegedűművész, Rózsavölgyi Márk volt, ő maga is muzsikusnak készült, de egy idő után belátta, hogy nem elég tehetséges, és kottamásolással kezdett foglalkozni. Üzletük - amely a maival szemben lévő, azóta már lebontott épületben kapott helyet - egy idő után könyvek és zeneművek árusításával, kiadásával, hangversenyek szervezésével is foglalkozni kezdett, s rövid idő alatt a magyarországi zenei élet egyik központjává vált. Többször járt itt Liszt Ferenc és veje, Richard Wagner, Rózsavölgyiék szervezték Claude Debussy és Maurice Ravel budapesti fellépéseit, több mint ezer zeneszerző műveit tartották raktáron.
1910-ben nyílt meg a Rózsavölgyi és Társa cég kulturális központként is üzemelő új helysége a Szervita tér 5. szám alatt, a Lajta Béla által tervezett épületben. Az új bolt beindításával a Rózsavölgyi név szinte fogalommá vált, az 1920-as években a zeneműkiadó irányításával alakult meg a Budapesti Hangverseny Zenekar, egy évtizeddel később pedig már jelentős könyvkiadói tevékenységet is folytatott a cég. Az üzlet 1961-ben tűz martalékává vált, megsemmisült a század eleji faragott bútorzat, pótolhatatlan, első kiadású kották, kéziratok, hanglemezek, műemlék díszek vesztek oda. Magyarország legforgalmasabb, választékát tekintve legnagyobb zeneműboltja a felújítás után 1964 áprilisában nyílt meg újra, de az anyagiak hiánya miatt eredeti szépségét nem nyerte vissza.
A kiadó 1994-ben került ismét magántulajdonba, a Líra és Lant cégcsoport részeként. A Rózsavölgyi kiadó foglalkozik művészek menedzselésével, koncertek szervezésével, zeneművek kiadásával is. A boltot 1997-ben ismét felújították, igyekezve megőrizni az egykori arculatot, majd az épületet fennállásának centenáriumán, 2012-ben ismét átalakították, megszépítették. Ugyancsak 2012-ben, a költészet napján nyílt meg a félemeleten a Rózsavölgyi Szalon, amely napközben kávéházként, este kamaraszínházként működik, a falakon pedig fotók, képek láthatók. A Rózsavölgyi Zeneműbolt az egyetemes és a magyar zenekultúra értékeinek terjesztéséért 2001-ben megkapta a Fővárosi Közgyűlés által adományozott Pro Urbe Budapest díjat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése