2015. január 26., hétfő

Pásztor ezúttal Szegeden papolt a "történelmi megbékélésről"

A megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani - jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szombaton Szegeden. A vajdasági képviselőház elnöki posztját is betöltő politikus a Gál Ferenc Főiskolán, a hetven évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtásra emlékezve hangsúlyozta, hogy az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga útját.
Ebben a folyamatban vajon hány iskolai intézményt vontak eddig be? Hány osztály vett részt történelmi kiránduláson pl. Csúrogon? A tankönyvek mire nevelik a szerb fiatalok? Tudtommal, továbbra is fasiszta magyarok bűneiről szólnak csak az oktatási tervek. És ez csak egy példa a sok közül.
Pásztor István a megemlékezésen emlékeztetett rá, egy évvel ezelőtt még arról beszélt, hamarosan döntés születhet a Csúrog, Zsablya és Mozsor lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabály hatályon kívül helyezéséről. Ez megtörtént - emelte ki. November 2-án Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök beszédet mondott a szabadkai megemlékezésen, fejet hajtott az áldozatok előtt, és elhelyezte az emlékezés virágait. Ezek olyan eredmények, melyeket nem lehet megkérdőjelezni, melyek visszafordíthatatlanná tesznek folyamatokat - közölte a VMSZ elnöke.
Fejet hajtott, bizony. De bocsánatot sem a szerb államelnök, sem a miniszterelnök nem kért, míg Áder János ezt megtette. Ez lenne a kölcsönösség? A háborús bűnösséget kimondó határozatok ugyan hatályon kívül lettek helyezve, de csak 2014. őszétől számítva. Magyarán, 1944 és 2014 közötti időszakra tekintve azok érvényben vannak!
Pásztor István úgy fogalmazott: "vannak még feladataink", többek között a kárpótlás területén és a történész vegyes bizottság munkájának lezárásával kapcsolatban, de ezek jóval kisebbek ma, mint hat vagy akár csak egy évvel ezelőtt is. Számunkra az a legfontosabb, hogy a vajdasági magyar közösség legyen olyan erőben, hogy ezt a munkát végig tudja vinni - mondta az elnök.
Bizony, a magyar-szerb történelmi vegyesbizottság – annak ellenére, hogy szerb költségvetési támogatást is kap, 2015-re is – a vegetálás állapotában van. A levéltárak nagy része megnyílt, de a bizottság tulajdonképpen sehogyan sem működik. Ez bizony, nagy előrelépés, Pásztor úr…
Teleki Júlia, a népirtás egyik túlélője kifejtette, a megbékéléshez egymás áldozatainak elismerésére és megismerésére van szükség. A vajdasági szerbeket és magyarokat összeköti a gyász. Majd akkor élhetünk békességben, ha mindkét nemzet fiataljai megtanulják, mi történt 1944-45-ben - mondta.
1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el Bácskában, amikor etnikai alapon körülbelül négyezer, főként szerb és zsidó embert gyilkoltak meg. 1944-45 telén a Délvidékre bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos irtó hadjáratot kezdtek a többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban.
Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.
Szegeden hagyományosan január 23-hoz közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el Csúrog maradék magyarságát otthonából, és indították el őket a járeki haláltáborba.
MTI nyomán T. T.
Dőlt betűvel a szerkesztő megjegyzései
Közzétette: Terhes Tamás 2015. január 24. [18:32] 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése