2015. március 8., vasárnap

(Más) napló 56.



JAVULT A KÖZBIZTONSÁG?
Kisebbségjogi témák

         A Tartományi Közbiztonsági Tanács Február 27-én megvitatta a Vajdaság közbiztonsági helyzetéről szóló tavalyi évre vonatkozó jelentést, melyet Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter „vázolt fel” a testület tagjai előtt.
A belügyminiszter elmondása szerint a tavaly május és november közötti időszakban 8,9 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt Vajdaságban, mint a 2013-as év azonos időszakában. Mint kifejtette: ebben az időszakban 36.609-ről 33.366-ra csökkent a bűncselekmények száma egy év alatt.[1]
Az ülést Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke vezette, aki „arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre kevés a nemzeti kisebbségekhez tartozó szerbiai rendőr”. Rámutatott arra is, hogy „a szisztematizált munkahelyek nagyon kis arányban vannak betöltve a rendőrségen belül, erre egy példaként Szabadkát említette, mely e tekintetben jóval a köztársasági átlag alatt marad”.[2]
A rendőrök alkalmazása és a kisebbségi rendőrök munkába állása kapcsán a belügyminiszter elmondta, „Szabadkán 30 kisebbségi rendőrt vettek fel tavaly, de ez egy folyamat, ami állandóan tart”.[3]
A sajtóhír szerint „az az általános vélemény határozta meg az ülést, hogy a közbiztonsági helyzet 2014-ben tovább javult a 2013-as évhez képest”.[4] Jellemző viszont, hogy a tudósításokban egy szó nem esik – a Tanács korábbi üléseitől eltérően – arról, hogy alakult a nemzetek közötti incidensek száma az elmúlt évben? Csökkent-e vagy növekedett? Mi történt az elkövetők ellen indított eljárásokkal? Vagy talán ez a vajdasági közbiztonság szempontjából már nem számít fontos kérdésnek? Esetleg, ilyen bűncselekmények már nincsenek is?

Pásztor Brüsszelben
Március 3-án Brüsszelbe látogatott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, ahol részt vett a Fidesz Polgári Szalon összejövetelén. Pásztor a párt (napi)lapjának, a Magyar Szónak, elmondta azt is, hogy Brüsszelben „négyszemközti beszélgetéseket folytatott David McAllisterrel, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjével is”. Mint közölte, „McAllisterrel a legutóbbi országjelentést, s az annak kapcsán benyújtott, Deli Andor képviselő által kezdeményezett és végül elfogadásra került módosítási indítványokat vitatták meg”.


„McAllister és Pásztor a szerbiai országjelentés részleteit vitatták meg”.[5]

A pártelnök, és ez nem újdonság, szeret utazgatni. Hol itt, hol ott tűnik fel. Persze közpénzen. Brüsszeli utazása kapcsán azonban felvetődik a kérdés: Talán azért volt szüksége Brüsszelbe utazni, mivel Deli Andor, a párt képviselője nem tudja sikeresen kiharcolni a párt érdekeit? Vagy netán ketten meggyőzőbben tudnak fellépni a vajdasági magyarok érdekében az Európai Parlamentben (EP)?
Az EP – az előrejelzések szerint – márciusban határozatot fogad el Szerbia 2014. évi haladásáról az európai csatlakozási úton. Okosabb lett volna, ha Pásztor összehív egy tanácskozást, amelyen megvitatásra kerül a szerbiai jelentés és a magyarok megoldatlan problémái és ennek összegzését juttatja el az EP jelentéstevőjének. A VMSZ-ben azonban ez nem gyakorlat.
A „négyszemközti megbeszélések” csak a részvevők felelősségét növelik az eredményért. Hogy mit végzett Pásztor Brüsszelben, mi lesz az eredménye, rövidesen megtudjuk.

Pártérdek
 „Tiszta vizet a pohárba” címmel közli a Magyar Szó, a VMSZ Elnöksége március 5-i üléséről kiadott közleményt, amelyen „foglalkozott a vajdasági hatalmi koalícióban bekövetkezett válsággal, valamint a kialakult helyzet rendezését célzó, eddig kétfordulós hárompárti egyeztetéssel”.
 Az egyeztetés második menete sem hozott eredményt.
          A vajdasági hatalmi koalíció „váltságát”, amelyet a Demokrata Párt (DP), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (SZDL) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkot, Takács Márta okleveles erdőmérnök, a VMSZ káderének menesztése okozta a Vojvodinašume (Vajdaság Erdői Közvállat) igazgatói posztjáról, amelyre törvénytelenül nevezték ki. Ez elegendő ok a menesztésére, még ha jól is végezte a munkáját.
            A tipikus, bürokrata nyelvezetű közleményből az derül ki, hogy a VMSZ „az egyik legjelentősebb választói támogatottsággal rendelkező regionális párt”, amely nélkül, „mint a vajdasági magyar közösség érdekeit képviselő kisebbségi párt nélkül, Vajdaság jövője elképzelhetetlen”.
        Az Elnökség „állást foglalt a tartományi hatalmi többség válsága kapcsán megjelenő, elsősorban a VMSZ-t támadó demagóg, a bársonyszék és fotel kifejezéseknek egy letűnt kor ideológiáját felmelegítő megnyilvánulások kapcsán is, azt üzenve, hogy a VMSZ minden politikai és hatalmi színtéren a részarányos foglalkoztatást kiemelt programpontjának tekinti, s visszautasítja azt a retorikát, ami azt sugallja, hogy a magyarokat legfeljebb a portás-helyek betöltésekor illetheti meg a részarányosság” – olvasható a  VMSZ március 6-i közleményében.[6]
            Ebből az eléggé zűrzavaros nyelvezetű, csűrés-csavarásos szövegből arra lehet felfigyelni, hogy a VMSZ káderének menesztését – holott az bíróságilag megállapított törvénysértés miatt történt – most  elvi síkra kívánja terelni, a nyilvánvaló törvényszegés elhallgatásával, illetve összefüggésbe hozni a „részarányos foglalkoztatás” megvalósításával, „minden politikai és hatalmi színtéren”, hogy ezáltal a tájékozatlan magyarok  előtt tetszelegjen.
            Eljutottunk odáig, hogy a VMSZ számára is, most hogy menesztették a káderét, egyszerre fontos, (párt)érdek lett a „részarányos foglalkoztatás”. Ha a magyarok foglalkoztatása téren körülnéznénk, bizonyára lesújtó adatokat kapnánk. Miért nem követelte eddig a VMSZ a részarányos foglalkoztatást pld. a közigazgatásban, az igazságügyben és a közvállalatokban? Vagy ez a kérdés csak akkor fontos, ha valamelyik pártkádernek kell jól fizetett munkahelyet biztosítani?

„Visszaadott emlékezés”?
– A tervek szerint az idén év végén vagy legkésőbb jövő év első felében több olyan kiadvány is napvilágot lát majd, amelyek a második világháborúban, illetve az azt követő időszakban elkövetett magyarellenes, illetve egyéb atrocitásokkal, megtorlásokkal foglalkoznak, jelentette be február 23-i szabadkai sajtótájékoztatóján mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke.
A kiadványok a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság többéves kutatómunkájának eredményére támaszkodnak majd. A vajdasági magyarság nemcsak a kiadványokból ismerheti meg a kutatások eredményét, hanem a majdan elindítandó vándorkiállításoknak köszönhetően is közelebb kerülhet a témához – írja a Magyar Szó.[7]
Az MNT elnöke szerint „évek óta folynak a kutatások, amelyek legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet a magyar–szerb megbékélést szolgálni”. Ebből megfogalmazásból megtudjuk, hogy a kutatások legfőbb célja „a magyar–szerb megbékélést szolgálni”, nem pedig az, hogy végre a tudósok kimondják az igazságot az 1941 és 1948 között történt eseményekről.  Vagyis a megbékélés – egyesek számára – fontosabb lett, mint a történelmi igazság. A két dolog azonban nem zárja ki egymást: A megbékélés viszont csak akkor lehet őszinte, ha az – a mindkét fél által ismert és elismert – igazságon alapszik. Ezen a kiadványok és a vándorkiállítások sem fognak változtatni.

Ki kit támogat?
– Hatvanötmillió dinárral támogatja a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítását az Magyar Nemzeti Tanács (MNT). A pénzt a magyar kormány biztosítja. Szabadka polgármestere és az MNT elnöke március 6-án arról írt alá megállapodást, hogy az önkormányzat átruházza a feladatok elvégzését az MNT-re – adta hírül a Vajdaság Ma internetres portál.[8]
Most akkor ki kit is támogat, ha a pénzt „a magyar kormány biztosítja”? Nem a magyar kormány támogatja a felújítást az MNT-n keresztül?
Ezt erősíti meg az is, hogy „Maglai Jenő, Szabadka polgármestere és Hajnal Jenő, az MNT elnöke megállapodást írt alá arról, hogy az önkormányzat átruházza a feladatok elvégzését a Magyar Nemzeti Tanácsra. Az MNT a szabadkai püspökséggel együttműködve viszi tovább a projektumot, amelyről már megállapodás született”.[9]
Most már csak az kérdés, az MNT-ben van-e egyáltalán valaki, aki ért egy székesegyház felújításához? Aligha. Az MNT-nek most felújítási szakértő(ke)t kell alkalmazni. Miért volt erre egyáltalán szükség? Félő, hogy a sok bába között elvész a gyerek. Nem lett volna egyszerűbb és olcsóbb, ha az önkormányzat végzi el ezt a feladatot, ami egyébként sem az MNT illetékességébe tartozik?  

Újvidék, 2015. március 8.
BOZÓKI Antal

[1] Pásztor: Túl kevés a nemzeti kisebbségekhez tartozó rendőr. Vajdaság Ma:

 http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18303/Pasztor-Tul-keves-a-nemzeti-kisebbsegekhez-tartozo-rendor.html, 2015. február 27. [14:41]
[2] Javult a közbiztonság Vajdaságban. Magyar Szó, 2015. február 28., 1. és 5. o. és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2628/kozelet/123000/Javult-a-k%C3%B6zbiztons%C3%A1g-Vajdas%C3%A1gban.htm
[3] Kevesebb bűncselekmény, hatékonyabb rendőrség. Magyar Szó, 2015. február 28., 7. o. és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2629/vajdasag_szabadka/123008/Kevesebb-b%C5%B1ncselekm%C3%A9ny-hat%C3%A9konyabb-rend%C5%91rs%C3%A9g.htm
[4] Uo.
[6] Tiszta vizet a pohárba. Magyar Szó, 2015. március 7, 1. és 5. o., és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2635/kozelet_politika/123421/Tiszta-vizet-a-poh%C3%A1rba!.htm
[7] P.E: Visszaadott emlékezés. Magyar Szó, 2015. február 24., 1. és 4. o. és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2625/kozelet/122766/Visszaadott-eml%C3%A9kez%C3%A9s.htm, 2015. február 24., [06:57] >> 2015. február 24. [16:37]
[8] http://www.vajma.info/, 2015. március 7.
[9] m-k: Megújul Szabadka egyik ékessége. Magyar Szó, 2015. március 7., 1. ás 12. o. és  Mihályi Katalin Végre. Uo.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)