2017. október 18., szerda

Könyvbemutató Újvidéken:

A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai

 

Könyvbemutató Újvidéken: A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai
Az újvidéki Darányi-telepi társalgóban mutatták be tegnap este Bozóki Antal, ügyvéd A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai, valamint A háborús bűnösség terhe című kiadványait. A szerzővel Bálint István nyugalmazott újságíró, a két könyv egyikének recenzense beszélgetett.
Az est során elhangzott, Bozóki tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesíti az olvasót délvidéki magyarok valós helyzetével. Mint fogalmazott, kizárólag a tények alapján lehet szubjektív véleményt megfogalmazni. - Én a tények embere vagyok, azt gondolom csak ez alapján lehet írni, a meglátásaim benne vannak ezekben a könyvekben. Az (Árnyék)jelentés, vagy az ún. fehér könyv tulajdonképpen folytatása az eddigi munkámnak, hét ilyen árnyékjelentés jelent meg az utóbbi tizenhét évben. Három ilyen jelentés van, létezik a Magyar Nemzeti Tanácsnak egy jelentése a munkájáról, ami kifejezi az MNT álláspontját a vajdasági magyarság helyzete kapcsán, és létezik egy jelentés, amit a Magyar Mozgalomhoz tartozó tanácsnokok készítettek az MNT jelentése alapján. Az enyém a harmadik ilyen, ami felöleli a gazdasági helyzettől kezdve egészen a jogvédelemig az oktatást, a kultúrát, a sajtó problémáit. Egyfajta keresztmetszete ez a jelenlegi társadalmi állapotoknak, különös tekintettel a vajdasági magyarok jogi, gazdasági, kulturális helyzetére. A másik könyv, A háborús bűnösség terhe egy szakosított könyv, amely a kollektív bűnösséggel és a rehabilitálási ügyekkel foglalkozik. Az eredeti tervem az volt, hogy ennek lesz párja is, ami a vagyon visszaszármaztatással foglalkozik majd, ugyanis a két téma szorosan összefügg - tette hozzá.
Mint hangsúlyozta, mindig a jelenlegi jogi állapotokból indul ki. - Az első dolog mindig az, hogy megnézem mit írnak elő a jogszabályok, ezután következik az, hogy milyen a gyakorlat, hogyan valósul meg a mindennapok során. Mondhatom szabadon, hogy itt egy komoly szakadék létezik a gyakorlat és az elmélet között. Egyet ír a jogszabály és azok nem valósulnak meg a gyakorlatban.
Annak a híve vagyok, hogy a jogszabályokat meg kell valósítani, tehát Szerbiának vannak belső jogszabályai, amelyek a nemzetközi egyezmények, nyilatkozatok, a vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján tartalmazzák a nemzeti kisebbségek jogait, amit a szerb államnak kötelessége lenne a gyakorlatba átültetni. Az európai uniós tagállamok felé egy külön követelmény az ún. koppenhágai kritériumoknak a tiszteletben tartása, amelyek közé tartozik az emberi jogok és a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítése is. A háborús bűnösség terhe című könyv alcíme az, hogy Eltörölték, megszüntették?, a probléma itt sajnos az, hogy nem történt meg a háborús bűnösségnek egy általános eltörlése, mindenkinek, aki érintett a háborús bűnösség terhével, annak saját magának kell lefolytatnia az összes eljárást a rehabilitálással kapcsolatban.
Vajdaságban 26 kisebbség létezik, azt gondolom, hogy létre kellene hozni egy kisebbségkutató intézetet, ami éppen azzal foglalkozna, hogy hogyan kell átültetni a gyakorlatba az állam által vállalt kötelezettségeket és a törvény szabta jogokat. Ez persze pártmentes lenne, ami megbízható elemzéseket, kutatásokat végezne, amit aztán bemutathatnánk a hazai és a külföldi közvéleménynek is.- mondta a szerző.
A tervek kapcsán elmondta, egy dokumentumkönyv kiadása lenne a következő lépés, amelyben azzal foglalkozna, hogy Szerbiában és az európai intézmények milyen álláspontokat fogalmaztak meg a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban.

Ádám Csilla 

2017. október 18. [10:47]

Tolerancia a Délvidéken:

Újabb magyarellenes falfirkák, ezúttal Nagybecskereken

 

Gyűlöletkeltő falfirkák jelentek meg kedden reggel a délvidéki Nagybecskerek egyik lakóházának kapuján – közölte a Magyar Szó. Az esetről értesítették a rendőrséget is.

Miodrag Delić házának kapujára és kerítésére fekete színű autólakkal magyarellenes üzeneteket írtak. Delić felesége magyar, de mint mondja, a nemzetisége miatt eddig soha semmilyen problémájuk nem származott. Családja különben is csendes, visszahúzódó, ezért nem érti, hogy ki sértegeti a lányaikat, akik egyébként kiváló sportolók és jó tanulók. Ugyanakkor azt sem érti, hogy miért választották éppen az ő házukat a gyalázkodó falfirkák írásának a helyére – közölte a napilap.

https://www.magyarszo.rs/get_img?ImageWidth=488&ImageHeight=366&ImageId=99587

Szerinte a huligánok, ha ilyesmire szánják magukat, akkor válogatás nélkül teszik azt. Ezúttal viszont a város központjában levő utcában, amelyben főleg idősebb nyugdíjas emberek élnek, éppen az ő házát jelölték ki célpontul.
Ezért úgy gondolja, hogy mégsem véletlenül választották az ő házukat. Annak ellenére nem tudja, hogy mi lehetett a vandál cselekedetnek az indítéka. A történet igencsak felzaklatta a családot.  
Miután a házban élők észrevették a sértő üzeneteket a ház kapuján és kerítésén, jelentették a rendőrségnek, akik elvégezték a helyszínelést. Hivatalos közleményt azonban nem adtak ki.
(Magyar Szó nyomán, fotók: Kecskés István)
http://delhir.info/2017/10/18/tolerancia-delvideken-ujabb-magyarellenes-falfirkak-ezuttal-nagybecskereken/




A tartományi kormány és a VMSZ elítéli a nagybecskereki gyülöletkeltő falfirkákat

A tartományi kormány és a VMSZ elítéli a nagybecskereki gyülöletkeltő falfirkákat
Fotó: Pannon RTV
A tartományi kormány a legerélyesebben elítéli a nagybecskereki Delić család házának kapujára és kerítésére felfestett soviniszta falfirkát. A gyűlöletkeltő falfirkák kedden jelentek meg Nagybecskereken.
A tartományi kormány azt kéri a bánáti város rendőrségétől, hogy a hatáskörüknek megfelelően találják meg az elkövetőket. Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke és Čedomir Janjić, Nagybecskerek polgármestere telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy a sértő feliratot minél gyorsabban el kell tüntetni.
A vajdasági kormány közleménye szerint a tartomány legnagyobb értéke és legjellemzőbb vonása a tolerancia és az együttélés. Kiemelik, nem szabad megengedni, hogy ezt bárki lerombolja.
A gyűlöletkeltő falfirkák kedden jelentek meg Nagybecskereken, adta hírül a Pannon RTV. Miodrag Delić otthonára ismeretlen személyek fekete színű autólakkal magyarellenes üzeneteket írtak. Miodrag Delić felesége magyar, de mint mondta, a nemzetisége miatt eddig soha semmilyen problémájuk nem származott. Miután a házban élők észrevették a sértő üzeneteket az épület kapuján és kerítésén, jelentették azt a rendőrségnek, amely elvégezte a helyszínelést.

A tartományi házelnök is elítélte a nagybecskereki gyűlöletkeltő falfirkákat
Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke is elítélte a Nagybecskereken, egy családi ház falára rajzolt firkákat, és elvárásai szerint mielőbb azonosítják az elkövetőt és eljárást indítanak ellen.
Pásztor hangsúlyozta, hogy Vajdaságban senkinek sem áll jogában megzavarni az itt élők nyugalmát, az ilyen vandál cselekedetet pedig mindenkinek el kell ítélnie.
A tartományi parlament elnökének mély meggyőződése, hogy a gyűlöletkeltő falfirka felfestése egyedi esetet képvisel, és a többség nem így gondolkodik, hiszen Vajdaságban jók a nemzetek közötti kapcsolatok.

A Vajdasági Magyar Szövetség élesen elítéli a nagybecskereki családi házon megjelent magyarellenes, gyűlöletkeltő és a házban élőkre nézve becsmérlő tartalmú falfirkákat.
A VMSZ szerint az effajta primitív és sértő hangnem mögött személyes frusztrációk bújnak meg, amelyek nem elsősorban a közhangulatot jellemzik, azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az ilyen megnyilvánulások az együttélés szégyenfoltját jelentik, amire úgy a megfelelő állami szerveknek, mint a társadalomnak reagálnia kell – ezért a VMSZ elvárja az elkövetők kézre kerítését és felelősségre vonását, olvasható a Vajdasági Magyar Szövetség ma kiadott közleményében.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21847/A-tartomanyi-kormany-es-a-VMSZ-eliteli-a-nagybecskereki-gyuloletkelto-falfirkakat.html 
2017. október 18. [13:46]

2017. október 16., hétfő

VMDK: A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása

Ideiglenes megoldások stratégiai elképzelések helyett, csorbuló jogok, nagyobb állami kontroll

II. rész

 

A fontos módosításokról

A VMDK Hírmondó előző számában bemutattuk hol tart a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási tervezete. Most a fontosabb módosításokat mutatjuk be.
Hatáskörök helyett felhatalmazások és a szerzett jogok kérdése

Mint ismeretes a 2014-es szerbiai alkotmány bíróság döntése alapján a nemzeti tanácsokról szóló törvény számos rendelkezéseit hatályon kívül helyezték. Ezzel tovább lúgosítottak az emígy is gyengécske felhatalmazásokon ( az AB döntése szerint a NT-ok nem rendelkezhetnek hatáskörökkel hanem csak felhatalmazásokkal, mert “nem állami szubjektumoknak” számítanak és így csak bizonyos felhatalmazásokkal ruházták fel őket a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat területén- magyarán civil szervezetek! - sic!), hiszen a NT-ok sok esetben csak javaslattevők és véleményezők lehettek a döntéshozó folyamatban, ami a gyakorlatban a jogilag nem kötelező vélemények kiadásában merült ki, önálló döntéseket jelképes dolgokban hozhattak.

Nos, ez a helyzet tovább romlott. Ugyanis, a jelenlegi tervezetben előlátott módosítások szerint még a szerzett jogokon is csorbítottak. Ilyen pld.az a javaslat ami a kiemelt jelentőségű intézmények igazgató (valahol felügyelő) bizottságok összetételét illeti. A jelenlegi NT törvény szerint (17.szakasz) a NT-ok kineveznek egy tagot az igazgató bizottságba, ha egy intézményt több NT is kiemeltnek nyilvánít, akkor minden NT kinevez egy tagot az intézmény igazgató bizottságába.
A NT szóló törvény módosítási javaslata szerint ezek után a NT-nak csak javaslati joguk volna az intézmény igazgató bizottsági tagságra (1 tag), míg abban az esetben ha több NT kiemeltnek nyilvánít egy intézményt ott az igazgató bizottságba a NT-ok egy közös jelöltet javasolnak.
Továbbá, törölve lett a jelenlegi törvény 18. szakasza, 1-es bekezdése, 13-as pontja, ami eltörli a NT-oknak azon jogát, hogy az autonóm tartomány, vagy helyi önkormányzat által meghozott jogi aktussal átruházott kérdéskörben önállóan döntsön (ez kihatással lehet az NT-ok és az intézmények alapító jogaira mint pld. az írott sajtó, illetve kiadóház esetében, vagy kisebbségi művelődési intézetekre. A délvidéki magyarok esetében ez a Magyar Szó, Fórum és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet)

A NT-ok ezentúl nem adnának javaslatot a köztársasági, tartományi, önkormányzati költségvetési eszközök pályázat útján történő szétosztásra, csak véleményeznék (21. szakasz), a NT-okat kizárták abból a projekt alapú pénzelési folyamatból ami a Köztársasági Kisebbségi Alapból történik (119. szakasz), helyette ezt a mindenkori szerbiai kormány fogja szabályozni alacsonyabb szintű jogszabályok elfogadásával etc.

A nemzeti tanácsok felhatalmazásainál néhány esetben kidolgozatlan megoldások lettek javasolva azokra az esetekre amikor a nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak, pld.mint a már említett igazgató bizottsági tagság kulturális intézményekben (17. szakasz), vagy az országos Elektronikus Médiumokat Szabályozó Tanács esetében, ahova csak két jelölt javaslatát látják elő a nemzeti tanácsoknak (ebből egyet választ ki a szerbiai Népképviselőház), az is a nemzeti tanácsok “közös megegyezés alapján” (20 szakasz).
Továbbá kérdésesek azoknak a megoldásoknak az elszaporodása, amelyek utaló jellegűek és az helyett, hogy konkrétan megneveznék a nemzeti tanácsok felhatalmazását egy-egy kérdésben, azokat más ágazati törvényekre bízzák. Így pld. a kiemelt jelentőségű intézmények kiválasztásának módját a Kultúráról szóló törvény rendelkezéseire bízza (18. szakasz), a Köztársasági Kisebbségi Alapból történő pénzeszközök szétosztását a mindenkori szerb kormányra bízza (119. szakasz) etc.
Ezzel a megoldással “lealacsonyították” a nemzeti tanácsokról szóló törvényt egy könnyen megváltoztatható, semmitmondó törvénye. Mindezt úgy, hogy az egyik szakértői ajánlat A Szerbiai kisebbségi jogok védelme és megvalósítása a kultúra területén szóló jelentésben (prof. Emme Lantschner, prof. Stéphanie Marsal) 2017. márciusából azt látja elő, hogy az összes keret és ágazati törvények felülvizsgálatát egyszerre és összehangoltan végezzék el.
A NT -ok vagyona, megnevezése, érdekütközés bevezetése, anyaországi együttműködése a szerb állam külpolitikai keretével összhangban
A törvénytervezetben javasolva van néhány tétel ami lényegében korlátozza a nemzeti közösségek önkormányzatiságra való jogát és a NT-ok bizonyos fokú önálló döntéshozatalát.
Először is, a nemzeti tanácsok megszűnését intéző rendelkezésékbe belefoglalták azt a tételt, hogy a nemzeti tanács megszűnésé esetében az összes vagyona a Szerb Köztársaságé lesz (5. szakasz), ami egyes nemzeti tanácsok esetében feletébb érdekes, hiszen anyaországi adományokból rengeteget dolgoztak az infrastruktúra fejlesztésén. Ezért ez a tétel teljesen méltánytalan, annál is inkább mert nem engedélyezi az adott nemzeti tanács vagyonának átvitelét egyes nemzeti közösségek által alakított egyesületekre.
A tervezet 6. szakaszában ahol a nemzeti tanácsok megnevezéséről, bélyegzőről és nemzeti jelképekről van szó az a javaslat lett beépítve, hogy azok ”nem lehetnek megtévesztő jellegűek más nemzeti közösségekre nézve” ami potenciális veszélyforrást jelenthet a Román és Vlah, illeteve a Horvát, Bunyevác és Sokac nemzeti közösségek esetében.
A kisebbségi akciótervvel összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetébe bevezetésre került az érdekütközés fogalma ( 7a. szakasz), ami azt látja elő, hogy a nemzeti tanácsnak nem lehet tagja az aki valamelyik párt testületének a tagja,vagy a nemzeti tanács által alapított intézmény igazgatója, illetve ilyen intézmény valamelyik testületének tagja (pld. igazgató/felügyelő bizottság), vagy a helyi önkormányzat, illetve a tartományi, köztársasági szervek/intézmények tisztségviselője/ közigazgatás vezetője/ funkcionáriusa.
Ez a rendelkezés egy részt üdvözlendő mert már többször is volt rá példa a közelmúltban, hogy egyes nemzeti tanácsok tisztségviselői saját magukkal “üzleteltek”, de egyben megkérdőjelezi a nemzeti tanácsok politikai képviseletét és a vele járó politikai súlyukat.
Azonban kimaradt egy fontos összeférhetetlenségi tétel lezárása, amit eddig korlátlanul működtettek. Számos esetben a nemzeti tanácsok tanácsnokai, testületei, szervei, olyan civil vagy egyéb polgári szervezetnek ítéltek oda anyagi támogatásokat ahol ők elnökölnek vagy jogi képviselettel rendelkeznek. Ezt a kiskaput is le kellene zárni, érdekütközésnek kellene nyilvánítani.

Mert az igaz, hogy valójában csak négy területre terjed ki a felhatalmazásuk (kultúra, oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat), azonban az NT tagokra úgy tekintenek és úgy jelenítik meg őket mint egy bizonyos politikai vonal megtestesítőit. Elvégre választásokon vesznek részt, ahol engedélyezett a kisebbségi politikai szervezeteknek az indulása, és titkos szavazáson keresztül kapnak mandátumot.
Ha a legmagasabb szintű országos, tartományi, önkormányzati tisztségekben és testületekben lehetnek politikai pártok tagjai, illetve egy párt testületének tagja, akkor ezt a jogot miért vonják meg a nemzeti tanácsokban mandátumhoz jutott tanácsnokoktól?
A törvénytervezet 8. szakaszában elő van írva, hogy a nemzeti tanácsok kötelesek a honlapjukat kétnyelvűen vezetni (szerbül és az adott nemzeti közösség nyelvén), valamint a nemzeti tanács honlapján meg kell jelentetni a NT VB minden döntését és jogi aktusát.
A NT törvény 27-es szakaszának kiegészítését javasolják. Ez az a szakasz, amely a törvénnyel összhangban szavatolja a nemzeti tanácsok együttműködését anyaországi szervezetekkel, intézményekkel. A mostani javaslat szerint, ezt az együttműködést a továbbiakban nem csak a törvénnyel összhangban, hanem Szerbia külpolitikájával összhangban lehetne végezni!
Ez egy olyan kitétel ami, egyenlőre csak elméletben, komoly következményekkel járhat az adott nemzeti tanács működésére és korlátozást jelent a Szerb állam részéről.
A minisztérium szerepe és a nemzeti tanácsok költségvetési struktúrája
A hatályban lévő törvény szerint a nemzeti tanácsok munkáját az emberi és kisebbségi jogokat felügyelő minisztérium kellene, hogy végezze, de a gyakorlatban ezt a Közigazgatási és önkormányzati minisztérium végzi. Úgy tűnik ezen a téren is korlátozzák a nemzeti közösségek önkormányzatisági jogait. Hiszen a javaslat szerint (113. szakasz) a nemzeti tanácsok költségvetésében az “állandó költségeket” maximum 50%-ban határozhatják meg, ami nem hogy csak ellentmond az önkormányzatiság fogalmának, de nem is fordít figyelmet egyes nemzeti közösségek sajátosságaira. Mert egyes közösségek esetében a javasolt 50% sok, másoknak meg kevés.

Másrészt, a már hatályban lévő törvény 120. szakasza mellett, ami arra kötelezi a nemzeti tanácsokat, hogy 8 napon belül juttassak el a minisztériumnak az összes általuk kért adatot, okiratot és dokumentumot, egy újabb szakasz (25. szakasz) beiktatásával arra kötelezik a nemzeti tanácsokat, hogy a nemzeti tanácsok ülésén készült jegyzőkönyvet, meghozott döntéseket 15 napos határidőn belül juttassák el a minisztériumnak.
Ez a megoldás bevezeti a nemzeti tanácsok feletti folyamatos állami felügyeletét és a nemzeti tanácsok rövid pórázon való tartását.
A Köztársasági Kisebbségi Alap
Mint ismeretes, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége eddig is méltánytalannak tartotta a szerb állam hozzájárulását a délvidéki magyarság önkormányzatisága felé. A MNT ülésein képviselőink többször is felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy az az összeg amit a szerb állam évente ad a délvidéki magyarság önkormányzatiságára és a kulturális, tájékoztatási, oktatási, nyelvhasználati igényeire az a Magyarországból érkező adományok után fizetendő ÁFÁ-nak alig a felét teszi ki!
Pedig a 250.000-es délvidéki magyarság a szerb állam legjobb adófizetője, és mégis egész éves viszonylatban csak annyi pénzt kapunk nemzeti identitásuk ápolására amennyit a a Koszovón élő 40.000 szerbség támogatására naponta befizetnek!

Így talán érthető az az érdeklődésünk mit is terveznek a Köztársasági Kisebbségi Alappal és az oda érkező eszközökkel.

A jelenleg hatályban lévő törvény 119. szakasz előlátja az alap működését és a benne lévő eszközök szétosztását. Ezt bővítették a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatában olyan irányban, hogy az eszközök szétosztását pályázati úton rendeznék, aminek a levezetéséből és az eszközök szétosztásából kivonták a nemzeti tanácsok képviselőit!

A javaslat szerint ezt a mindenkori szerb kormány írná ki és a kormány határozna még mennyi pénzt szán egyes nemzeti közösségek projektumaira. Ez a megoldás eleve csökkenti az eddig szerzet jogokat, kiszolgáltatja a nemzeti tanácsok vezetését a kormányzati struktúrának, és egyenesen pénzügyi ellenőrzés alá vonja a nemzeti tanácsokat.
A jelenlegi törvény tervezet továbbra sem látja elő bizonyos százaléknak a kiválasztását a Kisebbségi Alapba a köztársasági költségvetésből, holott erre vonatkozólag már több esetben is javaslatok érkeztek a nemzeti tanácsok, illetve egyes parlamenti népképviselőktől.

A jelenlegi alap mindössze 1.800.000 dinárral rendelkezik ami kb.15.000 eurót tesz ki, és ebből kellene pénzelni az összes szerbiai nemzeti tanács projektumait (sic!).
Tomislav Žigmanov, a horvát közösség népképviselője 2016. decemberében módosító javaslatot nyújtott be a 2017-es szerbiai köztársasági költségvetési tervezetre és javasolta ezen eszközök megemelését 21.800.000 dinárra, úgy hogy a 20.000.000 dináros keretet a túlméretezett erdőgazdálkodás és vadászattól irányította volna át. Ezt a javaslatot a népképviselőházi többség, ahol helyet foglalnak magyar népképviselők is, elutasította.
Úgy látszik Szerbiának fontosabb a vadászat mint a nemzeti közösségek fejlődése.

A magyar népképviselők köréből, akik már több ciklusban is a hatalmi koalíció/k részesei, eddig ilyen módoíitó javaslat nem érkezett. ,

Mindez szembe megy azzal az ajánlással is amit A Szerbiai kisebbségi jogok védelme és megvalósítása a kultúra területén szóló jelentésben (prof. Emme Lantschner, prof. Stéphanie Marsal) 2017. márciusában fogalmaztak meg, mi szerint “a kisebbségi alapot a rendeltetéséhez kell vezetni és meg kell találni a módját az eszközök növeléséhez”.
ÖSSZEGZÉS
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása teljesen átláthatatlan módon történik. Nem látszik a stratégiai gondolkodás, inkább az ideiglenes megoldások kapnak teret. Nincsen igazi közvita, a tervezet kidolgozásában nem vesz részt minden szerbiai nemzeti közösség képviselője, de a civil szektor is hiányos. A tervezetben szereplő megoldások szűkítik az eddigi jogokat, illetve egyenesen korlátozzák az önkormányzatiságra való jogot, valamint nagyobb állami ellenőrzés alá vonják a nemzeti tanácsok működését. Az összeférhetetlenségi rendelkezések foghíjasak és vitathatóak. A nemzeti tanácsok pénzelése továbbra sincs megoldva megfelelő módon.
2017. október 16. [08:06]

2017. október 15., vasárnap

(Más) Napló 88.


„Alternatív valóság”

Kisebbségjogi témák


Szeptember 29.
Soviniszta tankönyv?


A történelem tankönyv, amelynek szerzője Radoš Ljušić történész és a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) tagja (a fotón), sérti az etnikai kisebbségeket és Szerbia szomszédjait, olvasható a könyv kritikai elemzésében.
Aleksandar Miletić történész az elemzésében arra következtetésre jutott, hogy a szerbiai harmadikos középiskolások számára készült könyv „etnocentrikus, egyoldalú, meggondolatlan, irracionális, és nem ritkán teljesen soviniszta kidolgozásokkal és megjegyzésekkel tűnik ki”. „Elfogadhatatlan, hogy ilyen sértő meglátások, amelyek szítják a gyűlöletet és a türelmetlenséget, találhatók a hivatalos és a művelődési miniszter által engedélyezett, serdülőknek szánt tankönyvben – írta Miletić az elemezésében.  
Ljušić viszont a BIRN[1]-nek azt a választ adta, hogy a „kritika csak politikai támadás”, Miletićet Soros György milliárdos érdekeinek szószólójának nevezve.[2]

Október 6.
„Alternatív valóság”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter udvariassági
látogatáson Aleksandar Vučić szerb elnöknél Belgrádban (Fotó: Tanjug)

– A kisebbségek jogainak védelme terén Szerbia számos európai uniós vagy az EU-tagságra váró ország számára példát mutathat, a nagyrabecsülés jeléül pedig Budapest nemcsak kéri, hanem követeli, hogy még az idén megnyíljon öt új csatlakozási fejezet a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokon – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban, miután találkozott Jadranka Joksimović európai integrációért felelős szerb miniszterrel.
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Szerbia a pozitív példa, amely azt mutatja, „így is lehet”. Példaként Ukrajnát említette, amely mint mondta, „állítólag az Európai Unióba igyekszik”, mégis úgy módosította oktatási törvényét, hogy a tíz év feletti gyerekek nem tanulhatnak anyanyelvükön. Ami Ukrajnában a kisebbségek ügyében zajlik, az szégyen és gyalázat – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezzel szemben Szerbia éppen úgy módosította oktatási törvényét, hogy az a nemzeti kisebbségek jogait megerősítette, sőt előrelendítette.
Aláhúzta: Magyarország mindent megtesz, hogy elősegítse Szerbia európai integrációját, így honorálná azt, amit Belgrád a vajdasági magyar kisebbségért tesz.
Tényként közölte, hogy Magyarország és Szerbia között még soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint most, és nagyrabecsülését fejezte ki a szerb kormány számára, amiért az komolyan veszi és tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Ahogy Szerbia a magyar kisebbséggel bánik, az teljes mértékben megfelel az EU értékeinek és elvárásainak. Hozzáfűzte, hogy információi szerint Belgrád még az idén módosítja a kisebbségi kerettörvényt, és a vajdasági magyarság vezető politikai ereje szerint ennek előkészületei rendkívül jól haladnak – adta hírül az MTI.[3]
„Ezt hívják alternatív valóságnak” – hangzik a Napló kommentárja.[4]

Október 7.
„Szégyellje magát!”

(Fotó: Blic)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök bukaresti „kisebbségi” lapoknak valamilyen, csak számára érthető oknál fogva azt nyilatkozta, „Szerbia megerősödött, mert példaértékű autonómiát adott a vajdasági magyaroknak”.
Legalábbis ez áll a Tanjug információjában.
Innen tájékoztatjuk Orbánt: Szerbia nem erősödött meg.
A délvidéki magyarok nem élveznek semmilyen autonómiát, még a kulturálist sem (egyesek úgy vélik, a Magyar Nemzeti Tanács egyenlő a kulturális autonómiával, de nem az, hiszen a VMSZ intézményéről van szó).
Példaértékű autonómiát pl. a katalánok élveznek Spanyolországban, de az sem elég nekik.
Ha a szerb távirati ügynökség hitelesen közölte a fenti nyilatkozatot, Orbánnak csak annyit üzenünk: Szégyellje magát! – fűzte hozzá a DélHír portál.[5]

Október 8.
Várady nem látja…

 (Fotó: Tanjug)

Dr. Várady Tibor akadémikus (a felvételen), „a szerbek kedvenc nemzetközi jogásza” (ahogyan a DélHír nevezi)[6] Katalónia függetlenségi törekvésével kapcsolatban több nyilatkozatot is adott a médiának.
A Magyar Szónak egyebek között ezt mondta: „Nem látom a megkülönböztetés alapját, nem tudom, hogy miért kellene különbséget tenni Koszovó és Katalónia között”.[7]
Feltűnő viszont, hogy ugyanez a lap (csak az előző) oldalán közli a hírt, miszerint az  Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (MNT)  és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is ezzel szemben „kinyilvánította (október 3-án – B. A.) szolidaritását a katalán néppel, és párhuzamot volt az erdélyi helyzettel a(z október 1-jén – B. A.) tartott népszavazás kapcsán”.[8] 
Dr. Florian Bieber, a Grazi Egyetem tanára, Balkán-szakértő szerint „Koszóvó és Katalónia között az alapvető különbség az erőszak”.
– Bár a […] népszavazás napján brutális rendőrségi fellépés volt jellemző Katalóniában, azt semmiképpen nem lehet a Koszovóban jellemző, hosszú ideig tartott represszióhoz hasonlítani. Már az 1998/99-es háború, valamint a koszovói autonómia eltörlése után világossá vált, hogy Koszovó és Belgrád között nem születhet megállapodás a tartomány széles autonómiájáról. Katalónia helyzete nem hasonlítható Koszovóéhoz”[9] […]. A párhuzam Koszóvó és Katalónia között a központi hatalom kompromisszum nélküli és merev magatartása, ami ahhoz vezet, hogy a nép mind határozottabban  támogatja az önállósodási törekvéseket.”[10]
Nikola Samaržić, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar tanára szerint „a spanyol állam és a jugoszláv föderáció között nincsen semmilyen konkrét politikai analógia, azok csak értéktelen politikai fabrikátumok”.[11]
Várady aztán a belgrádi Politika c. napilapnak adott (csaknem egész oldalas) interjúban magyarázta, hogy „sem a spanyol, szerb alkotmány nem engedélyezi a függetlenségi népszavazást”,[12] vagyis tartományainak elszakadását népszavazás útján vagy más módon. Na és, ha az alkotmány nem engedélyezi és a nép el akar szakadni, akkor mi történik? Alkalmazni kell a nemzetközi (köz)jogot.
A jogtudós megfeledkezett (vagy nincs tudomása arról?), hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése több határozata is foglalkozik a népek önrendelkezési jogával: az 1960. évi nyilatkozat a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről, az 1970. évi nyilatkozat az államok baráti kapcsolatait és együttműködését szabályzó nemzetközi jogi elvekről, az 1974. évi határozat az agresszió meghatározásáról. Az önrendelkezés tiszteletben tartást írja elő az 1966. évi Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmány, valamint az 1975. évi helsinki zárokmány is.
Egyébként Várady a nemzetközi magánjog tanára volt az újvidéki Jogtudományi Karon. Ez a nemzetközi közjogtól eltérő jogág, de a kettőt sokan nem különböztetik meg. Ez azonban képez mentséget a nyilatkozatokhoz.
Jogosan teszi fel a kérdést a DélHír:  „Várady mért nem képviseli (képviselte – B. A.) hasonló lelkesedéssel a délvidéki magyarok ügyét, mint teszi azt a szerbek esetében”?[13] 
A Katalán népnek (is) – ha úgy dönt – joga van az önrendelkezésre, a független államra! Ezt a jogot nem lehet megvonni semmilyen erővel.

Október 10.
„Nem az én dolgom”...

 
(….) Az utóbbi napokban többen is kérdeztek, miért hagytam abba a naplóírást a Családi Körbe. Nem az új szerkesztőség miatt, ha ezzel magyaráznám, akkor beavatkoznék a jelenlegi vajdasági magyar politikai vitákba, amelyben nem bíráskodom. Nem az én dolgom, s különben is, saját magamnak mondanék ellent. Rokonszenvezek a plurális színtérrel, még akkor is, ha az csak csírázófélben van. Másról van szó. Egyrészt mindent egyszer abba kell hagyni, másrészt úgy vélem, hogy vállalja a felelősséget vajdasági magyar értelmiségiek közép- és fiatal nemzedéke. Rajtuk a sor. Ha végzik a dolgukat, akkor felesleges vagyok, ha pedig nem, akkor még feleslegesebb. Jelenleg úgy látom, hogy elégedettek fennállóval, a kisebbségi közösség helyzetével és állapotával, amelyet a VMSZ teremt meg. Ha nekik jó, akkor nem rontom az idillt  (…)[14] – írja Végel László a Naplójegyzeteiben.
Mi a költő, az író, az értelmiségi feladata?
Az, hogy szemlélje a dolgokat, társadalmi történéseket és azokat regisztrálja, esetleg, hogy véleményt is mondjon azokról, vagy, hogy maga is alakítsa/befolyásolja a köztudatot, állást foglaljon, ha nem jól mennek a dolgok?
Annak a híve vagyok, hogy a dolgokat nem csak szemlélni, de még csak magyarázni sem elég. Még akkor sem, ha a szemlélőnek nincsenek anyagai gondjai, hanem hogy elmondja véleményét, és ha kell ki is álljon azok mellett.
„Nem az én dolgom” (hogy „beavatkozzak a jelenlegi vajdasági magyar politikai vitákba”) – írja Végel. Ez is lehet egy (kényelmes) szemlélet/pozíció. A nagy költők, írók, gondolkodók azonban – és ez által is megjegyezte nevüket az irodalom, a történelem – rendre kiálltak nem csak a közösség, de az egyének igazsága, jogai mellett is. Vállalták a felelősséget az események alakulásáért is.
Persze ehhez nem (volt) elég a „rokonszenv”, bátorság is kell(ett)…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. október 15.


[1] Balkan Investigative Reporting Network? Beograd, Srbia. Nem kormányzati szervezet, Belgrád, Szerbia. http://birnsrbija.rs/o-birnu/
[2] BIRN: Kritike udžbenika Radoša Ljušića zbog sovinizma [Radoš Ljušić tankönyvének bírálata a sovinizmus miatt]. Danas, 2017. szeptember 29. 7.
[3] Szijjártó Péter: Magyarország követeli az EU-tól öt új tárgyalási fejezetet megnyitását Szerbiával.
Lásd még: v-ár: Öt fejezet megnyitását követeljük. Magyar Szó, 2017. október 7. 5.
[7] P.E.: Koszóvó és Katalónia között nincs különbség. Magyar Szó, 20147. október 4.  4.
[8] MTI: Párhuzamot vonnak Katalónia és Erdély között. Magyar Szó, 20147. október 4. 3.
[9] P.E.: A keménykezű irányítás következményei. Magyar Szó, 20147. október 5. 4.
[10]Uo.
[11] Marija Kojić Analogije između Kosova i Katalonije us stupidne [A Koszovó és Katalónia közötti analógiák stupidok]. (stupidan: korlátolt, bárgyú, ostoba. Srpskohrvatsko mađarski rečnik [Szerbhorvát-magyar szótár] Pokrajinski zavod za izdavanje udžbenika. Újvidék, 1975. S-Ž, 235.)
[12] Ivan Cvetković: Ustavi Španije i Srbije ne poznaju mogućnost referenduma o nezavisnosti. Politika, 2017. október 8. 7. Lásd még K.P.: Várady több megértést kér Szerbia számára! http://delhir.info/2017/10/11/ismet-megszolalt-jogaszunk-varady-tobb-megertest-ker-szerbia-szamara/, 2017. október 11.
[13] Uo.
[14] Végel László: Naplójegyzetek – Fragmentumok. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10454, 2017. október 12.


Kik lettek a tanácstagok?

A zentai helyi közösségi választás nem hivatalos listája


  
A Zenta községben vasárnap lezajlott helyi közösségi választást követően továbbra sem tették közzé hivatalosan, hogy a városban és a községhez tartozó falvakban kik kerültek be a tanácsokba. Csak azt tudni, hogy mindössze 20 százalékos volt a részvételi arány, illetve hogy a Vajdasági Magyar Szövetség támogatottjai öt, a Szerb Haladó Párt által támogatott polgárok két helyi közösségben szereztek túlnyomó többséget, a független jelöltek közül pedig mindössze két polgárnak sikerült bejutnia a tanácsba.


A vasárnapi választás szerepelt a VMSZ tegnapi sajtótájékoztatójának a napirendjén is, de a leendő tanácstagok listáját itt sem tették közzé. Az összejövetelen Lőrinc Csongor, a községi szervezet elnöke kiemelte, hogy a választás során olyan személyeket támogattak, akik esetében funkcióik miatt nem áll fönn az összeférhetetlenség gyanúja. Beszélt arról is, hogy rengeteg feladat vár a helyi közösségek vezetőire. Ezek közül a falvakban az utak és a közvilágítás karbantartását, a közbiztonság fejlesztését emelte ki, míg a Kertek helyi közösségben a szennyvízelvezető hálózat kiépítése, a többi városi helyi közösség területén pedig az utak rendezése élvez majd elsőbbséget. Ezenkívül támogatják a Népkert új arculatának kialakítását, valamint a megfelelő dokumentumok megérkezését követően a termálkutat is üzembe kell helyezni, s meg kell mutatni, hogy Zenta is működtetni fog egy fürdőkomplexumot. A célok közt szerepel még az egészségügyi hálózat továbbfejlesztése és az idősekről való gondoskodás. Mindezek mellett a történelmi egyházakról és a községben lévő iskolákról sem szándékoznak megfeledkezni.
Nem hivatalos információink szerint a következő polgárok jutottak be a helyi közösségek tanácsaiba:
A Centar–Tópart helyi közösségben a VMSZ által támogatott jelöltek közül Kosiczky András, Barsi Márta, Kopasz Ildikó, Zeković Dragiša, az SZHP által támogatottak közül Balla Kolos, Balog Goran, Baranyi Nándor, Prisztál Ferenc, Ćurčić Vladimir és Vujačić Igor.
A Tiszapart–Alvég helyi közösségben a VMSZ támogatottjai: dr. Vasas Mihály, dr. Surján Gusztáv, Nagy Abonyi Zoltán, Recskó Béla, Gordán Kolos, Renkó Ágnes és Laskovity Kornél, az SZHP támogatottjai: Gašović Jovan és dr. Véber Zita.
A Kertekben a vajdasági magyar párt támogatásával indulók közül Horvát Kátai Péter, Tandari Ferenc, Lőrinc Csongor, Gyertyás Mónika, Kiss Noémi, Rácz Szabó György, Szabó Palóc Géza és Olajos Márta jutott be, míg a haladókat Surányi Katalin képviseli.
Bogarason a VMSZ támogatottjai: Ágó György, Pósa Tamás, Kalmár Erzsébet, Molnár Csaba és Mészáros Tímea, a haladók támogatottjai: Bezeg Attila és Surányi Géza.
Felsőhegyen a VMSZ-es támogatottak: Bóbán József, Gergely Róbert, Szokola Rudolf, Urbán Zsuzsanna, Kormos Eleonóra és Sándor Győző, a haladók támogatását élvezi Szabó Dékány Zsófia, a függetlenek közül pedig Šašin Natália és Gere Anikó került be a helyi közösség tanácsába.
Tornyoson kizárólag a VMSZ által támogatott jelöltek alkotják a tanácsot: Katona Endre, Kis Bicskei Árpád, Lőrinc László, Matykó Árpád, Petrás János, Szabó Magda, Fügedi Hajnalka, Hovanyec Edvin és Cipó Igor.
Ezzel szemben Keviben csak a Szerb Haladó Párt támogatását élvezők kerültek be a tanácsba, vagyis Betyák Rózsa, Bicskei Rita, Molnár Gábor Ákos, Szügyi Ervin, Szügyi Imre, Tóth V. Gyula és Csikos Lajos. Ezt a felállást némileg bonyolítja az a nem mellékes tény, hogy Szügyi Imre jelenleg tagja a községi képviselő-testületnek, ami nincs összhangban a Korrupcióellenes Ügynökség azon állásfoglalásával, amelynek értelmében a községi képviselő-testület tagja nem lehet egy időben elnöke, illetve tagja az ugyanahhoz a községhez tartozó helyi közösség tanácsának.Hhzs.
2017. október 12. [11:44]


Orwell Keviben

A Magyar Mozgalom zentai alapszervezetének közleménye

Felszólítja Szűgyi Imrét, hogy azonnali hatállyal mondjon le a két tisztsége (községi képviselő, tanácstag a helyi közösségben) egyikéről, a Szerb Haladó Pártot pedig, hogy nyilvánosan határolódjon el képviselője törvénytelen viselkedésétől.Helyi közösségi választásokat tartottak október 8-án, vasárnap Zenta község területén. Keviben a legtöbb szavazatot (a jegyzőkönyv szerint 256-ot) Szűgyi Imre, a Szerb Haladó Párt tagja, községi képviselő kapta.
A Korrupcióellenes Ügynökség ezzel kapcsolatos állásfoglalása több, mint egyértelmű: „A községi képviselő-testület tagja nem lehet egyidőben elnöke vagy tagja az ugyanahhoz a községhez tartozó helyi közösség tanácsának, mert ez ellentétben áll az Ügynökségről szóló törvény 27. szakasza 2. és 3. bekezdésének, amely a tisztségviselők kötelezettségeit szabályozza (…)”. Az állásfoglalás teljes szövege egyébként megtekinthető az Ügynökség honlapján, Mišljenje 014-011-00-0189/17-11 címszó alatt).
Valamennyi helyi közösségben mindegyik községi képviselő tiszteletben tartotta ezt az állásfoglalást. Az egyedüli kivétel a Szerb Haladó Párt, Kevi és Szűgyi Imre. Az embernek óhatatlanul is George Orwell Állatfarm című, világhírű szatirikus regénye jut az eszébe, és annak méltán híressé vált mondása, mely szerint „minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”.
A Magyar Mozgalom zentai alapszervezete döbbenettel áll a tény előtt, mely szerint a Szerb Haladó Párt egyes tagjai úgy vélik, a törvény mindenkire vonatkozik, csak épp rájuk nem, és felszólítja Szűgyi Imrét, hogy azonnali hatállyal mondjon le a két tisztsége (községi képviselő, tanácstag a helyi közösségben) egyikéről, a Szerb Haladó Pártot pedig, hogy nyilvánosan határolódjon el képviselője törvénytelen viselkedésétől.

2017. október 10.


https://www.magyarszo.rs/…/172…/Kik-lettek-a-tanácstagok.htm
Erre már ma délelőtt regáltam, hogy valószínűen a magyarkanizsai példa ragadós. Azóta leellenőriztem és még én magam is elcsodálkoztam a magyarkanizsai fene sem tudja milyen "gyakorlaton". Itt az eredmény:
Tartományi Képviselőház
Kormányfőhelyettes, oktatási (stb.) titkár: Nyilas Mihály (Orom Helyi Közösség tanácsának tagja és elnökhelyettese)

Magyarkanizsa község Képviselő-testülete
VMSZ-kepviselőcsoport
1. Dr. Bimbó Mihaly (Magyarkanizsa Helyi Közösség tanácsának tagja)
2. Domonkos Rezső
3. Sóti Attila
4. Szarapka Ede (Kispiac Helyi Közösség tanácsának tagja és elnöke)
5. Pletikoszity Tibor
6. Horváth Gergely (Martonos Helyi Közösség tanácsának tagja és elnöke)
7. Szabó József (Adorján Helyi Közösség tanácsának tagja)
8. Utasi Jenő (Tóthfalu Helyi Közösség tanácsának tagja)
9. Kalmár Tünde
10. Király Terézia
11. Konc József
12. Rövid Jenő
A kepviselőcsoport elnöke: Szarapka Ede (Kispiac Helyi Közösség tanácsának tagja és elnöke)
UKROK – Közsegi Összefogás-képviselőcsoport
1. Tandari Zoltan
2. Bacskulin István
3. Slađana Ilić
4. Körmöci Károly (Magyarkanizsa Helyi Közösség tanácsának tagja)
5. István Bontovics (Tóthfalu Helyi Közösség tanácsának tagja)
6. Nagy Éva
SNS-képviselőcsoport
1. Miloš Kravić
2. Vajda Gabriella
3. Nikola Radmanović
4. Melinda Miković
5. Dr. Milena Supić
Mostantól másként-képviselőcsoport
1. Halász Mónika
2. Ladócki György
3. Dr. Bende Ilona
4. Ábrahám Mária
5. Pejak Dejan
Ezek szerint (a jogalapot a zentai esetnél felsorolták) Nyilas Mihány törvénytelenül a tartományi kormányfő helyettese és tartományi titkár, míg Magyarkanizsa község Képviselő.testületben hét községi képviselő (úgy is mondják egyesek: tanácsnok) törvénytelenül tölti be posztját:
Amit nem értek: Az ellenzék miért nem reagált másfél éven keresztül?
https://www.facebook.com/balla.laci.5


Lehet folytatni: 

Lázár Jenő a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselője, Begaszentgyörgy községi-képviselő testületének az alelnöke, a VMSZ tordai helyi szervezetének elnöke és a helyi közösség egyik alelnöke is. 

Bozóki Antal

(Begaszentgyörgyi Községi Szervezet

http://www.vmsz.org.rs/szervezet/begaszentgyorgyi-kozsegi-szervezet; Megalakult a Helyi közösség Tanácsa. Tordai Újság, 3. (86)/2017 17.

2017. október 14., szombat

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása:

Ideiglenes megoldások stratégiai elképzelések helyett, csorbuló jogok, nagyobb állami kontroll

 



    Röviden így lehetne jellemezni a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét, ami a Kisebbségi kerettörvényhez képest relatíve kezdetleges szakaszban van.
Mielőtt még belekezdenénk a tervezet részletes ismertetésébe szeretnénk kihangsúlyozni, hogy erről a tervezetről ismét csak közvetett módon szereztünk tudomást.
 Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak akik lehetővé tették számunkra a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának jelenlegi szövegének megismerését. Írásunk említést tesz a meglátásaikról, de tartalmazza a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) észrevételeit is.
Sajnos ebben az esetben is azt kell megállapítanunk, hogy a  Magyar Nemzeti Tanács vezetői, a MNT-ben regnáló hatalmi többség, valamint Nyilas Mihály, a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár, illetve a belgrádi hatalmi többséget alkotó magyar képviselők, nem tartották fontosnak a tervezet széleskörű ismertetését, a törvénytervezet szövegének közösségi megvitatását, egyeztetését a délvidéki magyar politikummal és a civil társadalom képviselőivel.

Talán a mostani írásunk mégis cselekvésre készteti  őket és időben kitudunk alakítani egy, a közösségünkre nézve elfogadható álláspontot a törvény elfogadásáig. Ellenkező esetben, kizárólag őket fogja terhelni a felelősség egy rossz törvény elfogadásáért.

A Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása és a kisebbségi akcióterv 

    Szerbia EU csatlakozását befolyásoló 23-as fejezet keretein belül elő lett látva a “nemzeti tanácsokról szóló törvény revideálása a civil társadalom és az összes szerbiai nemzeti kisebbség képviselőinek szoros együttműködésével, azzal a céllal, hogy biztosítva legyen számukra az aktív képviselete mindazon kérdésekben, amely őket érinti”, és ennek alapján “kidolgozni a Nemzeti tanácsokról szóló törvényt, majd elfogadni és alkalmazni”. A 23-as fejezethez köthető külön kisebbségi akciótervben egy egész fejezet ( IX. fejezet, A kisebbségi nemzeti tanácsok) foglalkozik a nemzeti tanácsokkal mint testületekkel, amelyeken keresztül valósul meg a szerbiai alkotmánnyal szavatolt kisebbségi önkormányzatiságra való jog.

A kisebbségi akcióterv ezen fejezetébe foglalt 10 intézkedés és az elért eredmények kimutatása közé nagy hangsúllyal be lett sorolva az új nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása, vagy a jelenlegi törvény módosítása, annak érdekében, hogy “ teljes mértékben biztosítsák a nemzeti tanácsok hozzájárulását az integrált társadalom létrehozásában”, különös tekintettel a nemzeti tanácsok intézményes szerepére és jogi státusára mint külön intézményekre, amelyek hozzájárulnak a szerbiai társadalom egészének integrálódásához, a nemzeti tanácsok jogköreinek pontos meghatározására valamint a nemzeti tanácsok  intézményes helyzetének  erősítése,  valamint a nemzeti tanácsok depolitizálása, az összeférhetetlenségi törvény rendelkezéseinek értelmében. 
A kisebbségi akciótervben meghatározott időpont szerint az új Nemzeti tanácsokról szóló törvény kidolgozása, meghozatala, alkalmazása 2017. első negyedévére volt előrelátva (jelenleg 2017. októberét írjuk- a szerző megjegyzése).

Ez mellett, a kisebbségi akciótervben előrelátták egy kormányrendeletnek a meghozatalát is, amellyel szabályoznák a köztársasági Kisebbségi Pénzügyi Alap (ami része a Nemzeti tanácsokról szóló törvénynek, a későbbiekben csak Alap) eszközeinek biztosítása a kisebbségi nemzeti tanácsok programtevékenységeire, illetve a nemzeti tanácsok és a kisebbségekkel foglalkozó civil szervezetek projektumaira, valamint szabályozná azokat a mércéket mi szerint történne az Alap  pénzeszközeinek szétosztása. 
Az erre vonatkozó aktivitásokat 2016. első negyedévére határozták meg. Tudomásunk szerint, a szerbiai kormány ezt a rendeletet a mai napig nem hozta meg.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának előzetese

    A kisebbségi kerettörvény kapcsán  egyszer már említett minisztériumok közötti vegyes munkacsoport dolgozta ki  2017. júniusában a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási tervezetének előzetesét, majd azt eljuttatta a nemzeti tanácsok koordinációs testületének (amit jelenleg a Magyar Nemzeti Tanács vezet, előtte pedig a Szlovák Nemzeti Tanács vezetett- a szerző megjegyzése).
Tehát a belgrádi hatalom nem az mellett döntött, hogy  a jelenlegi rossz nemzeti tanácsokról szóló törvény helyett újat fogadjon el amivel többlet jogokat biztosítottak volna a nemzeti közösségek számára,  hanem a jelenlegi törvény “toldozása-foldozása”  mellett  döntöttek. Ráadásul úgy, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt fésülték össze a külön ágazati törvények rendelkezéseivel ami azt jelenti, hogy  a nemzeti tanácsokról szóló törvény  “kiüresedett” és az ágazatihoz képest alárendelt szerepet kapott .  

A VMDK számára ez is csak azt bizonyítja, hogy a szerbiai hatalomban továbbra sincs meg a megfelelő politikai akarat a kisebbségi kérdések megoldására, intézményes és hosszútávú rendezésére. Mindent az EU csatlakozásnak rendelnek alá és azok alkalmazása, kihatása egy-egy közösség életére már nem is érdekli.  Mert egy új törvény meghozatala alaposabb munkát, több egyeztetést, újdonságok bevezetését, országos kisebbségi stratégia elfogadását, és nem utolsó sorban több időt is igényelt volna, amivel így is bajban vannak mert már minden határidőt amit a kisebbségi akciótervben  meghatároztak, TÚLLÉPTÉK. 
Ezért nem szabad abbahagyni a folyamatos belső és külső, Vajdaságból és Brüsszelből érkező nyomást politikai nyomást a szerbiai hatalomra! Sőt, fokozni kell azt a kívánatos eredmények elérésére!

Ezen felül, a belgrádi hatalomnál megállapítható az a ravasz szándék is, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben - amit akár rendszerbeli  törvénynek is lehetne minősíteni- abban ne szavatoljon külön jogokat, és ahhoz igazítsa az ágazati törvényeket, hanem éppen az ellenkezőjét teszi, a jogokat kivonja a könnyen megváltoztatható ágazati törvényekbe, ami Szerbiában igen veszélyes, mert minden miniszter azt gondolja vele kezdődött a világ. Ezért sok esetben az egyszer már megadott jogokat egy tollvonással eltörlik.

Fontosabb, meg nem változtatott rendelkezések

    A nemzeti tanácsokról szóló törvény első módosításánál 2014-ben egyik kulcsfontosságú újdonsága a nemzeti tanácsok végrehajtó szervének bevezetése volt (7. szakasz, 4-es bekezdés). Az akkor bevezetett végrehajtó szervet, amit némi túlzással akár kisebbségi kormánynak is lehetne nevezni, a nemzeti tanácsba megválasztott tanácsnokok köréből választották. Az akkori indoklás szerint a NT végrehajtó szerve kivételes esetekben, ha egy döntést megfelelő időben nem tud meghozni a NT Tanácsa és ez veszélyeztetné a NT  munkáját, akkor a NT végrehajtó szerve döntéseket hozhat a NT Tanácsának hatásköréből, de azt a soron következő NT Tanács ülésén meg kell erősíteni. Ha a döntést nem erősíti meg a NT Tanácsa, akkor szét kell ereszteni a NT végrehajtó szervét.

A Magyar Nemzeti Tanács esetében ezt a szervet Végrehajtó Bizottságnak hívnak és olyan jól működik, hogy eddig egyszer már sikerült megbuktatniuk saját magukat, majd újból kineveztetni (sic!). Ami ennél is borzasztóbb, hogy a kivételes esetekből a MNT VB-je gyakorlatot csinál és a MNT Tanácsának ülésein gyakran a javasolt 120 napirendi pontból 100 csak a MNT VB döntéseinek a megerősítéséről szól. 

A VMDK véleménye szerint a készülő törvényben pontosan meg kellene fogalmazni mi az ami “kivételes” esetnek számíthat, mi is a végrehajtó szerv pontos szerepe, felhatalmazása és le kellene zárni ezt a kiskaput ami lehetővé teszi a nemzeti tanácsok kézi vezérlésű irányítását a kormány részéről.

A MNT esetében külön gondot okoz az is, hogy a MNT alapszabálya egyes végrehajtó és külön diszkréciós döntési jogokkal ruházza fel az MNT elnökét. Így egy kész katyvaszt kapunk ahol a végrehajtó szerv beleavatkozik a döntéshozó szerv munkájába (a MNT 35 tagú, titkos választásokon megválasztott tanácsa), az MNT elnöke meg beleavatkozik a döntéshozó és a végrehajtó szerv munkájába (MNT VB) is.

Itt meg kell jegyezni a Horvát Nemzeti Tanács álláspontját akik nyitottabbá tennék  a végrehajtó szerv feltöltését. A VB-t ne csak  a NT  tanácsnokaival lehessen feltölteni, hanem olyan személyekkel is, elsősorban  szakemberekkel, akik nem mérettették meg magukat a választásokon és nem kaptak mandátumot a NT Tanácsába. Véleményük szerint a gyakorlat megmutatta az eddigi megoldás gyengeségeit  és ezen a megoldáson is érdemes volna elgondolkodni.

A NT esetében a második kulcsfontosságú kérdés az a NT -ok pénzelése. A jelenlegi törvény szerint százalék arányban meg van határozva mennyi pénzt kapnak a NT-ok a mindenkori köztársasági, tartományi költségvetésből, míg az önkormányzatok esetében csak azt írták elő kötelesek a NT-okat pénzelni, de konkrét százalékot nem határoztak meg. Ez a mostani tervezetben is így szerepel. 

Nyilván ez a megoldás lehet igen kedvező is mert nincsen korlátozva mennyi pénzel járulhat hozzá egy-egy önkormányzat a NT-ok működéséhez, de a gyakorlat azt mutatja az önkormányzatok inkább a másik megoldást választják és csak jelképes összegeket látnak elő a NT-ok támogatására. A jelenlegi törvény azt is elfogadja ha egy önkormányzat éves szinten csupán 1 dinárt tervez be erre a célra. 

Ezért a VMDK ésszerűnek tartaná valamilyen százaléknak a bevezetését. Ha nem is vezetnék be a felső határt, de legalább egy alsó határt lássanak elő ami alá az önkormányzatoknak nem szabadna mennie. 

2017. október 13. [13:41]