Könyvek



MEGHÍVÓ
KÖNYVBEMUTATÓ és SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
Bozóki Antal
A délvidéki magyarok helyzete és jogai – valóban
"minden a legnagyobb rendben" ?
(Árnyék)jelentés 2017.
.
Az Európai Bizottság és Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseinek magyar
jogvédő árnyékjelentése a kiábrándító valóságról
 Köszöntő  -  Dr. Morvai Krisztina - az Európai Parlament független képviselője
Mgr. Bozóki Antal – Az őshonos magyarok helyzete és a népességfogyás Bácska-Bánát-Szerémségben
Tari István költő – Autonómia, kultúra, oktatás, magyar nemzeti ünnepek és szimbólumok Délvidéken
Rácz Szabó László – Délvidéki magyarok az Európai Unió „küszöbén”
Dr. Novozánszky Ilona - Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnök 
–  A nemzeti jogvédelem szerepe az elcsatolt magyarok önrendelkezési küzdelmeiben
Dr. Gaudi-Nagy Tamás  -  Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezető
– Önrendelkezés- történelmi esély a délvidéki magyarság számára

A rendezvény sajtó-nyilvános, amelyre a tisztelt médiumok képviselőit is szeretettel várjuk.
Az (Árnyék) jelentés 2017. című kötetet a helyszínen átadjuk a sajtó képviselőinek.

Helyszín: Aranytíz Kultúrház - Budapest, V. ker. Arany János u. 10.
Nagylovag terem
 Időpont : 2017. ÁPRILIS 7. (PÉNTEK) 16 - 20 óra
 A rendezvény alatt büfé, majd állófogadás.
Tisztelettel kérjük Önt, hogy részvételi szándékát regisztráció formájában a
 joginfo@morvaikrisztina.hu   e-mail címre legkésőbb ÁPRILIS 5-ig szíveskedjék elküldeni!
Szeretettel várjuk Önt, barátait és ismerőseit, megjelenésére feltétlenül számítunk !

Dr. Novozánszky Ilona     Dr. Morvai Krisztina      Dr. Gaudi - Nagy Tamás
A szervezők a változtatás jogát fenntartják!




A publikáció a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében jelent meg. Tel. 021/548 259


Bozóki Antal könyvei:
  1. Az elnemkötelezettség Belgrádtól Hararéig, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1987
  2. Önpusztítás – környezetszennyezés, államfelelősség, kártérítés, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (JMMT), Újvidék, 1993
  3. Kisebbségi jogok – dokumentumok és jogrendszer (Forum–Dolgozók Kft., Újvidék, 1995
  4.  Az Egyesült Nemzetek Szervezete az ezredfordulón, Létünk, 3–4/2000 (különszám), Forum könyvkiadó, Újvidék, 2000
  5. Kosovo – ki a bűnös? (társszerző), Forum–Dolgozók Kft., Újvidék, 2001
  6. Emberi és kisebbségi jogaink – eszmény és valóság, JMMT, Újvidék, 2001
  7.  Autonómiák I–II. – Elemzések, kommentárok, dokumentumok, Forum–Dolgozók Kft., Újvidék, 2001/2002
  8. Árgus 2001 (évkönyv), Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet, (Árgus), Újvidék, 2001
  9. Árgus 2002 (évkönyv), Árgus, Újvidék, 2002
  10. A demokrácia ábécéje (fordítás), Centar za razvoj Srbije, Belgrád, 2002
  11. Emberi és kisebbségi jogok Szerbia és Crna Gorában, Árgus, Újvidék, 2003
  12. Ljudska i manjinska prava u Srbiji i Crnoj Gori, visio mundi, Újvidék, 2003
  13. Az új Európa építése, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2004
  14. Az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok nemzetközi védelme (Free Media Lapkiadó Kft., Újvidék, 2005
  15. Árgus 2003/2004 – A vajdasági kisebbségek zaklatása (évkönyv), Árgus, Újvidék, 2005
  16. Еurópai integrációs lexikon, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2007
  17. Magyarok a Vajdaságban, Árgus, Újvidék, 2007
  18. A vajdasági magyarság helyzete, Árgus, Újvidék, 2007
  19. Emberi jogi naptár, Árgus és Emberi Jogi Központ, Szenttamás, Újvidék, 2008.
  20. Alkotmány és (állam)polgári jogok, Árgus, Újvidék, 2009
21.  Jeles napok – Világnapok, nemzeti ünnepek, emléknapok és a vajdasági magyarság jeles napjai, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2010
22.  Szerb–magyar Jogi Szótár, Árgus, Újvidék 2011
  1. Jog a szülőföldhöz, Árgus, Újvidék, 2013
  2. A magyar közösség Szerbiában, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2013
  3. Emberi és nemzeti kisebbségi jogtár, Árgus, Újvidék 2015

Írások
1971 és 2000 között 667 írásom jelent meg, amelyeket a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet digitalizált.
2001-től mostanáig is néhány száz írásom van, de nem sikerült megszámolnom.




Mini-könyvek

1. Testvérek lehetünk…, Možemo biti braća…, We may be brothers… (magyar, szerb és angol nyelvű kiadványok),  Ekološki pokret grada Novog Sada, 1997

2. Szabadság, igazság, béke (magyar, szerb, angol)  az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 50. évfordulójára, Forum-Dolgozók Kft., Újvidék, 1998.

3. Genocídium Egyezmény (magyar, szerb, angol), Forum-Dolgozók Kft., Újvidék, 1998.

4. Gyermekjogok, Prava deteta (magyar és szerb nyelvű kiadvány), Forum-Dolgozók Kft., Újvidék, 1999.

5. Az ENSZ főtitkárai, Forum-Dolgozók Kft., Újvidék, 2000

6. 1201 – az Európa Tanács ajánlásáról (magyar, szerb angol, francia), Jugoszláviai Gyűjtők Egyesülete, Újvidék



Magiszteri dolgozat: Demokratizacija spoljne politike SFRJ, Novi Sad, 1985 

Doktori értekezés: Međunarodnopravno uređenje izuzetno opasnih delatnosti, Novi Sad, 1991


A MAGYAR KÖZÖSSÉG SZERBIÁBAN
2013 szeptemberi helyzet(kép)

Keskenyúton [online]: http://keskenyut.hu/page/234/art/833/akt/1/html/a-magyar-kozosseg-szerbiqban.html; Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. szeptember 17. [12:33]; 

Bozóki Antal





323.15(=511.141)(497.113)"2001/2013"
BOZÓKI, Antal, 1946–
A magyar közösség Szerbiában : kisebbségi jogok az Európai Unió normáinak tükrében CD-melléklettel / Bozóki Antal. – Zenta : Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2013 (Újvidék : Dániel Print).
– 332 str. : ilustr.; 25 cm
Tiraž 500.
ISBN 978-86-86469-69-4
a) Мађари – Положај – Војводина – 2001–2013 


A magyar közösség Szerbiában

Alcím: Kisebbségi jogok az Európai Unió normáinak tükrében CD-melléklettel
Szerző(k): Bozóki Antal
Szerkesztő(k): Bárdi Nándor
Kiadás helye: Zenta
Kiadó: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
Kiadás éve: 2013
ISBN: 978-86-86469-69-4
Oldalszám: 332

Ez a kiadvány azzal a céllal készült, hogy – tizenhárom évvel Slobodan Milosevic bukása után – áttekintést adjon a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogállásáról és a a vajdasági magyarok helyzetéről. 

Hat év elmúltával szükségesnek mutatkozott egy, a vajdasági magyarok életének fontosabb területeit (a népességet, gazdaságot, foglalkoztatást, társadalmi életet, jogi helyzetet, a döntéshozatalban való részvételt, nyelvhasználatot, oktatást, kultúrát, tájékoztatást, hagyományápolást stb.) felölelő kritikai szemléletű tanulmány elkészítése, amely a közvita és a további feladatok kijelölésének alapjául szolgálhat.




Jogi mérlegen 
Valóságos kiskönyvtárat kitesz már az a sok-sok tanulmány, amelyeket Bozóki Antal írt a délvidéki magyarok helyzetéről, de nem csupán megírta, hanem könyvben is kiadta őket. Jogászember lévén természetesen a maga szakmai szemüvegén keresztül vizsgálja helyzetünket, bírálja a személyeket és intézményeket, akik és amelyek rossz megoldásokat hoznak, iktatnak törvénybe és alkalmaznak. Naprakészen számon tartja, milyen előírások szabályozzák – korlátozzák – jogi szabadságunkat. Összeveti a nálunk élő jogszabályokat a nemzetköziekkel, s ebből levonja a szükséges következtetéseket is. Előnyére legyen mondva az is, hogy nem csupán bírál, hanem – ezt már nem csupán a kéziratának, hanem az ő nyilvános tevékenységének ismeretében mondhatjuk –  javasol is, fölterjeszt, kezdeményez, maga is megfogalmaz, ha kell törvényt kezdeményez. A két háború közötti időben neves ügyvédeink hada dolgozott hasonló buzgalommal, napjainkban azonban párját ritkítja az, amit nála tapasztalunk. Vannak ugyan más jogászaink is, akik foglalkoznak a jogi helyzetünkkel, a minket érintő jogszabályokkal, hivatásból foglalkoznak törvényalkotással, közöttük azonban kevesen akadnak, akik nem az államhatalom szolgálatában állva végzik tevékenységüket, de ők bizony szemben állnak szerzőnkkel.
Bozóki legújabb kéziratának címe pontosan körülhatárolja a kiadásra szánt kötet tartalmát: A magyar nemzeti közösség helyzete Szerbiában. Alcíme pedig: Hogy tudjuk, kinek mire van joga azt fejezi ki, milyen szándék vezérelte a szerzőt. Haszonnal forgatható kézikönyvnek szánta, s a feldolgozott témákat nézegetve, olvasgatva, szándéka nem is meddő.
Sok kérdést körüljár, s vizsgálódás közben vonja le a következtetéseket. A szerbiai alkotmányról például kimondja: „...az alkotmány elfogadását javasoló pártok a szerbiai kisebbségek számára nem hajlandóak biztosítani azokat a jogokat, amelyeket a saját nemzettársaiknak követelnek Koszovón.” Nos ebből a magatartásból fakad minden kisebbségi gondunk. Ezt fejtegeti Bozóki sok-sok hazai és nemzetközi törvény és egyéb jogszabály, valamint a mindennapi életünk elemezgetésével. Következtetéséből egyértelműen látható, hogy elkötelezett autonómia párti, de az is, hogy a most létező nemzeti tanácsokat alkalmatlanoknak tartja a nevükbe is foglalt feladat ellátására. Ezért áll ő hadban jogászaink többségével.

Újvidéken, 2012. február 2-án.                                                               
MATUSKA Márton




Recenzió Bozóki Antal új könyvéhez

            Elképesztően nagy munka hihetetlenül értékes művét jelenti az a könyv, amelynek kéziratát most Bozóki Antal megjelentetésre felkínálta, és amelynek megjelentetését melegen ajánlom. Ez a mű ugyanis egyfajta összegezése és koronája mindannak, amit eddig Bozóki ebben a témában alkotott és megjelentetett. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy erre az összegezés jellegre maga a szerző is utal, amikor megjegyzi, hogy a nemzetközi kisebbségvédelemre vonatkozó részben felhasználta korábbi munkáit, de nyilvánvaló, hogy másutt is igénybe vette mindazt, amit különböző helyeken eddig megjelentetett.

            A munka és a mű nagyságát – a mennyiséget és minőséget – számos dolog meggyőzően mutatja.

            Legelőször is a mű átfogó volta. Bozóki ugyanis itt a nemzeti kisebbségek fogalmának meghatározásától a legapróbb részletekig menően taglalja könyvének tárgyát. Természetesen nem részletezi a nemzet fogalmával és értelmezésével kapcsolatos könyvtárnyi anyagot, még csak a nemzeti kisebbségek meghatározásával kapcsolatos vitákat sem (például az őshonos és nem őshonos kisebbségek megkülönböztetésével kapcsolatosakat), sem a nemzeti kisebbségek meghatározásával kapcsolatos bődületeket (például azt, hogy nemzeti kisebbség az, amelynek már másutt van anyaországa), de elmond annyit, hogy a téma legáltalánosabb vonatkozásáról, a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározásáról is tudjunk annyit, amennyit a könyv témájával kapcsolatban tudnunk kell. Az pedig aztán tényleg szinte hihetetlen, hogy mennyi konkrétumot tud az olvasó elé tárni könyvének minden fejezetében.

            Talán még ennél is többet elárul a munka és a mű értékéről az, hogy Bozóki milyen hatalmas feladatra vállalkozott és ezt a feladatot milyen sikeresen megoldotta. Ennek a könyvnek az elkészítéséhez ugyanis több mint 150 belső jogszabályt és mintegy száz nemzetközi előírást kellett figyelembe vennie. És ő nemcsak leltárt készített erről a hatalmas mennyiségű anyagról, hanem részletezte is, hogy ez a sok jogszabály mit mond az általa vizsgált területekről: a nyelvhasználatról, az oktatásról, a hagyományőrzésről, a tájékoztatásra, a közéletben való részvételre, a kapcsolattartásra, a nemzeti jelképekre és ünnepekre való jogról stb. Mindarról, ami a kisebbség élete számára fontos.

            A munka és a mű fenti két alapvető értéke mellett említést kell tennünk még két dologról, ami Bozóki munkáját és munkájának eredményét dicséri. Az egyik Bozóki hozzáállása a kérdések tárgyalásához. Erről persze nehéz képet adni ilyen néhány soros recenzióban. De mondanivalónk érzékeltetéséhez elég annyit elmondanunk, hogy Bozóki nem egyszerűen lefényképezi, az általa tárgyalt témák szerint csoportosítja az ide vonatkozó jogszabályokat, hanem olyan elemzést ad róluk, amely azok kritikus értékelését is jelenti. Sorra veszi ugyanis azok fogyatékosságait: a törvények és más jogszabályok közti ellentéteket, a végrehajtási és egyéb részletező jogszabályok hiányát, a végrehajtás ellenőrzésének és a szankcionálásnak a majdnem teljes hiányát, a terminológiai összehangolatlanságot stb. És annak érzékeltetésére, hogy közben milyen gyöngyszemekkel ajándékozza meg az olvasót elég elmondanunk a teljesség szempontjából azt, hogy megadja a magyarok ellen 2009 június 1-től 2010 augusztus végéig elkövetett incidensek teljes kronológiáját, az újdonság szempontjából pedig azt, hogy eddig senki sem figyelt fel arra, hogy a VRTV jele csak cirill betűkkel szerepel és senki nem közölte annak listáját, hogy hány vidéki rádióadó szűnt meg.

            A másik dolog, amit a mű két alapvető értéke mellett a könyv dicséretére el kell mondanunk pedig az, hogy Bozóki helyes (objektív) viszonyt foglal el a vajdasági magyarság politikai és közéleti szereplői iránt. Képzelhetjük, mennyit levonna a mű értékéből, ha Bozóki is beleesne abba a hibába, amelyet nemcsak itt nálunk Vajdaságban, hanem Magyarországon sokan gyakran elkövetnek: ha a pártpolitika megfogalmazásában és elfogultságával tárgyalná a dolgokat. A műnek viszont külön értéket kölcsönöz, hogy egyrészt függetleníteni tudta magát a pártpolitikai és már közéleti vitáktól. (Még saját magának a nemzeti tanácsokról alkotott – vitatható – álláspontjaitól is.) Másrészt pártpolitikai megfontolásokkal nem törődve konkrétan megnevezi azokat, akik bizonyos dolgokért hibáztathatók a vajdasági magyarság körében. (A Magyar Szó tönkre tételével kapcsolatban például név szerint.)

            Mindezt – vagyis a könyv szöveges részét – szépen kiegészítik a sokszor megrázó, de mindig a szöveghez szépen kapcsolódó, találóan összegyűjtött fényképek és térképek.

            Egészében azzal a meggyőződéssel és bátran javasoljuk ennek a kéziratnak a megjelenését, hogy Bozókinak ezzel a könyvével nemcsak a vajdasági, hanem az egész kárpát-medencei magyarság olyan műhöz jut, amely a mi nemzedékünknek teljes képet ad a vajdasági magyarság mai helyzetéről, a jövő nemzedékeknek pedig örök értékű történelmi okmányt ad a kezébe.

              

            BÁLINT István

            Újvidék, 2012. I. 7.






Recenzió az Árgus új évkönyvéhez

            Nincs szörnyűbb dolog annál, mint amikor egy nép nem érzi magát biztonságban saját szülőföldjén. A vajdasági magyarságnak viszont már évek óta ez a sors jutott. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak megverik, hanem esetleg meg is késelik, csak azért, mert magyarul beszélt nyilvános helyen. Az autóbuszban először csak csúnyán néznek rá, majd rá is szólnak, ha magyarul beszélt. Itt gyenge vigasz, hogy ez tiszta idiotizmus, amilyen esetleg a magyar nacionalizmusnál is megtalálható, hisz a világon 6000 nyelv van, abból Vajdaságban 27-et beszélnek, akkor miért éppen a magyar zavar valakit?  És akkor még nem is szóltunk a halállal, kitelepítéssel fenyegető falfirkákról, a temetők és emlékművek megrongálásáról.

            Bozóki Antal sokrétű munkásságának jelentős részét arra szenteli, hogy nyilvántartásba vegye, dokumentálja ezeket a vajdasági magyarság számára fájdalmas tényeket. Nem vitás, hogy nemcsak mennyiségileg óriási, de egyébként is sziszifuszi munka ez. Nemcsak azért, mert soha sincs vége, mindig elölről kell kezdeni, hanem azért, mert hatása is nagyjából elmarad. De igaza volt Camus-nak: képzeljük el, hogy Sziszüphosz boldog volt. Mert amikor felfelé tolta a követ, tudta, hogy célja van, fel kell érni a csúcsra, derekának fájása, vállának feltörése, lábának remegése nem hiábavaló, mert a kő felfelé halad. Amikor pedig megindul lefelé, megpihen a jól végzett munka fáradalmától, szétnéz a világban, van ideje elgondolkodni sok mindenről. Ez a munka is hasonló elégtételt szolgáltat Bozókinak. Tudja, hogy munkájának van értelme, egyfajta emlékművet állít egy nehéz korszaknak és az abban helytálló embereknek, barátnak és ellenségnek, számba veszi a mát és a mában élő embereket, barátot és ellenséget, biztató és reménytelenséget sugalló eseményeket. Hogy tényekkel, konkrét anyagokkal dokumentálja azt, amit Csorba Béla így foglalt össze: „Nem erről van szó, [mármint arról, hogy csak Temerinben vannak incidensek – B. I. megj.] hölgyeim és uraim, hanem arról, hogy többségében csak Temerinben merték néven nevezni a gyereket”.

            Ennek a hatalmas munkának újabb terméke ez a könyv. Elsősorban is összefoglalót, példa nélküli dokumentációt ad a 2012-es esztendő ilyen vonatkozású eseményeiről, nemcsak a magyarokat, hanem a horvátokat, albánok, romákat ért sérelmekről is. Tudósít ezeknek az eseményeknek a nemzetközi és hazai visszhangjáról. Nem hallgatja el azokat az eseményeket sem, amelyeket a magyarok ellen próbálnak kihasználni, vagy úgy hogy kettős mércével mérnek, vagy úgy, hogy félremagyaráznak bizonyos dolgokat, mint ahogyan feljegyzi a szentendrei szerb templomra írt falfrikát is, vagy azt a provokációnak szánt esetet, amikor valaki azt állítja, hogy a magyar fasiszták zaklatása miatt kell eladni a házát.

            A hatalmas, időrendbe foglalt dokumentációs anyag értékét ebben a könyvben növeli még három dolog. Az egyik az, hogy CD-n csatolja hozzá az előző évek (2007-2011) hasonló anyaga is, tehát a könyv kiegészíti a több mint egy évtizede készülő dokumentációt. A másik értékét növelő anyag Bozóki 2013. március 11-i tanulmánya a kisebbségi jogokról. A harmadik ilyen adalék pedig a tíz melléklet. Ebből az első négy párt és kilenc társadalmi szervezet meg több személyiség közös állásfoglalása a vajdasági magyarság alapkövetelményeiről magyar, szerb és angol nyelven. Mellékelve van még az Európai Parlament külügyi bizottságának egy anyaga, továbbá Tőkés László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a fiatalok egy-egy állásfoglalása, az Európai Parlament és a szerb parlament hetedik együttes ülésén elfogadott közös nyilatkozat ismertetése, valamint az Amnesty International (AI) és a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációjának közleménye.

            Ezzel a könyvvel egy rendkívül értékes kordokumentumot kap kézbe az olvasó, elsősorban a vajdasági magyarság további küzdelméhez, de mindenki más is, akit érdekel a vajdasági magyarok sanyarú sorsa.                                                                         

Bálint István, nyugalmazott újságíró

Újvidék, 2013. március 27.             




Szerb-magyar jogi szótár

Sokéves munka és alapos előkészületek után 2011. augusztus 10-én megjelent Bozóki Antal ügyvéd négy kötetbe foglalt szerb-magyar jogi szótára. A 817 oldalas szótár tartalmazza a jogi szakkifejezéseket, a jogban használatos idegen szavakat, valamint a joggal kapcsolatos fogalmakat és kifejezéseket.
A nagylélegzetű munka a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága és a Vajdasági Ügyvédi Kamara támogatásával az újvidéki Árgus kiadványaként jelent meg. A könyvek szerkesztője Muhi Béla, szakvéleményezője Klenanc Miklós, okl. jogász.
A szótár szerzői jogilag védett.
A támogatók iránti kötelezettség miatt és mivel nem kommerciális kiadványról van szó, a szótárt egyelőre csak korlátozott számú érdeklődő szerezheti be a szerző által.

ba
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12167/Szerb-magyar-jogi-szotar.html, 2011. augusztus 12. [15:29]




Jeles napok

Egy esztendő 365 napja nemcsak hétköznapokból és munkaszüneti napokból, hanem ünnepnapokból és eseményekhez kapcsolódó évfordulókhoz is áll. Ma már elég nehéz eligazodni a világnapok, a nemzeti ünnepek és az emléknapok sokaságában. Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállítások iránt.
Az embereknek, a nemzeteknek és a vallási közösségeknek, az egész nemzetközi közösségnek szüksége van az ünnepekre, mert ezek által erősödik az egymáshoz tartozás és kötődöttség, az egymásra utaltság érzése is. Ezzel szemben vannak olyan vélemények is, hogy „túl sok az ünnep”, és hogy „a ma rohanó embere nem is tud már ünnepelni”. Valójában nem az a probléma, hogy hány ünnep vagy jeles nap van egy évben – ki-ki ünnepeljen a saját választása és érdekeltsége szerint –, hanem hogy hogyan viszonyulunk ezek az ünnepek iránt, teszünk-e és mit az adott ünnepnap által meghirdetett közös cél vagy eszme megvalósítása érdekében.
A szövegyűjteményt és a hozzá tartozó CD-t a Vajdasági Magyar Művelődési Intézat adta ki 2010-ben Zentán. A kiadvány megjelenését a Szülőföld Alap és a Tartományi Művelődési Titkárság támogatta.

http://www.rtv.rs/hu/kult%C3%BAra/megjelent-boz%C3%B3ki-antal-jeles-napok-cim%C5%B1-k%C3%B6nyve_247867.html


Alkotmány és (állam)polgári jogok
SZAKVÉLEMÉNY
Bozóki Antal, Alkotmány és (állam)polgári jogok c. szöveggyűjteményéről


Egy olyan kéziratról van szó, amely hasznos olvasmánya és adattára lehet, pontosabban kell, hogy legyen szűkebb és szélesebb pátriánk szinte minden polgárának, azaz állampolgárának, mégpedig amiatt, hogy csak a jól informált és öntudatos polgárok alkotta társadalom tud jól és hatékonyan működni. Ebből kifolyólag, hogy a polgárok jól informáltak legyenek és kellő ismeretekkel rendelkezzenek állampolgári jogaikról, de kötelezettségeikről is, nagy feladat és felelőség hárul a felnövekvő korosztályok oktatását és nevelését végző intézményekre és pedagógusokra. E feladatnak viszont akkor tehetnek eleget, ha kellő és megfelelő irodalom, kézikönyv és egyéb szemléltető eszköz áll rendelkezésükre.
Bozóki Antal magiszter szöveggyűjteménye egy olyan kézirat, amely megjelenése után hasznos kézikönyv lehet a tanulóifjúság és tanáraik számára úgy az iskolán belül, mint azon kívül. Ez a kézirat megjelenése után alkalmazást nyerhet különféle diákvetélkedőkre való felkészülésben, de magukban az iskolákban is az utóbbi években bevezetett polgári nevelés nevű tantárgy nélkülözhetetlen olvasmányává kellene válnia. Nem utolsósorban érdekes adattár lehet minden olyan (ha már nem is iskoláskorú) olvasónak is, aki mélyrehatóbban érdeklődik e témakör iránt.

Pál Tibor, magiszter

***
Magyar nyelven a szerző kiadásra előterjesztett könyve, szűkebb hazánkban, első ízben foglalkozik az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok ismertetésével és azok megvalósításának kérdéseivel, illetve problémáival.Mindenképpen hasznos kézikönyvül szolgálhat mindazoknak – elsősorban középiskolai diákoknak, tanároknak, illetve azoknak, akik a téma iránt érdeklődnek, de érdeklődésre tarthat számot a szélesebb nagyközönség részéről is.

Ágoston László, ügyvéd

***
Végső ideje lenne egy korszerű, a mai demokrácia követelményeinek megfelelő magyar nyelvű alkotmány és állampolgári tankönyv elkészítésének, amelyből a tanulók olyan tudást meríthetnének, amely hasznukra lenne a közéletbe való bekapcsolódásban, emberi és kisebbségi jogaik érvényesítésében.
Éppen ezért örvendetes Bozóki Antal ügyvéd, közismert szakíró legújabb munkája, az Alkotmány és (állam)polgári jogok című szöveggyűjtemény. A témakört tényszerűen, hiteles, aktuális magyarázatokkal, adatokkal szemelvényekkel dolgozta fel… A szerző bőséges szakirodalomból merít, a forrásmunkák gondos megjelölésével további tájékozódásra, vizsgálódásokra, kutatásokra invitálja a tárgyban elmélyülni szándékozó olvasókat. Bozóki Antal munkája egy jogszabályokat tartalmazó CD-melléklettel is kiegészül…

Muhi B. Béla, magiszter
Árgus, Újvidék, 2009



Hatvanadik évforduló

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése hatvan évvel
ezelőtt, 1948. december 10-én, a 217 A (III) számú határozattal fogadta
el és nyilvánította ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Louise Arbour, az ENSZ volt emberi jogok főbiztosa (HCHR) a
Nyilatkozat elfogadásának hatvanadik évfordulója kapcsán írt cikkében
hangsúlyozta: „A visszaélés, a diszkrimináció és az egyenlőtlenség
még mindig általános a világban. E jelenségek még súlyosbodhatnak
az elnyomás, az erőszak, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek
új formái által.” Az évforduló alkalmából az ENSZ az egész
2008-as éven át tartó kampányt indított.
Az igazságosság és az egyenlőség elveit népszerűsítő kampányról
Louise Arbour kifejtette: bár sokan megkérdőjelezik az ENSZ-nyilatkozat
aktualitását, inkább azokról a kormányokról kellene beszélni,
amelyek ma sem hajlandók betartani a dokumentumba foglalt normákat.
Sok ország jogi rendszere a megfélemlítésre épül, az elkövetőket
nem vonják felelősségre, az áldozatoknak pedig nincs kihez fordulniuk.
Ezért is írta a 2007. évi évfordulóról az emberi jogi főbiztos: „A
megemlékezések nemcsak egy kivételes emberi teljesítmény előtt tisztelegnek.
Arra is emlékeztetnek, hogy a nyilatkozatot élő valósággá
tenni, továbbra is előttünk álló cél.”2 Ez a könyv az Egyetemes Nyilatkozat
hatvan éves jubileuma alkalmából készült.
Az első fejezet azzal foglalkozik, hogy az Nyilatkozat milyen hatást
gyakorolt az emberi jogok és alapvető szabadságok nemzeti és nemzetközi
keretekben történő biztosítására és védelmére.
A második fejezet a Nyilatkozat magyar nyelvű hivatalos fordításának
és a Magyarok Világszövetségének elnöke által előterjesztett
új, „a nyilatkozat üzenetéhez és anyanyelvünk szelleméhez méltó magyar
nyelvű változat” párhuzamos szövegét tartalmazza.
A harmadik fejezet áttekintést ad az ENSZ eddigi Emberi jogi főbiztosairól
(HCHR). A főbiztos olyan ENSZ-tisztviselő, aki felelős a
világszervezet emberi jogi tevékenységéért, felel valamennyi polgári
és politikai, illetve gazdasági, szociális és kulturális jog tényleges élvezetének
elősegítéséért és védelméért.
A negyedik fejezet a legterjedelmesebb. Ez a fejezet tartalmazza
az emberi jogi naptárt, azoknak a napoknak a (magyar, szerb és angol
nyelvű) megnevezését, rövid történelmét és a jelentőségéről szóló
megemlékezést, valamint a naphoz fűződő illusztrációt, amelyeken
az emberi jogokat világszerte megünneplik. Az emberi jogok szempontjából
fontos dátumok közé tartoznak az ENSZ által meghatározott
hivatalos nemzetközi napok, a civil szervezetek (NGO) által elismert
világnapok, a történelmi események évfordulói és néhány kimagasló
emberi jogi aktivista születésnapja is. A naptár jól mutatja az
emberi jogok fejlődését, a kérdések széles skáláját és változatosságát
is. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a felhasznált irodalom, valamint a
könyvben használt rövidítések és kifejezések jegyzéke (a hatodik és a
hetedik fejezetben).
Az ötödik fejezetben az egész évre szóló Jeles napok kalendáriuma
található, az egyes napoknak az említett három nyelven való elnevezésével.
Az ENSZ emberjogi jubileuma jó alkalom arra, hogy emlékeztessük
a kormányokat: A Nyilatkozatba foglalt jogoknak a megvalósulása
elképzelhetetlen mindaddig, amíg az emberiség túlnyomó többsége
nyomorban él, és a világban megszegik az alapvető emberi és kisebbségi
jogokat és szabadságokat.

Bozóki Antal

A könyv az Árgus – Vajdssági Magyar Kisebbségjogi Egyesület (Újvidék) és a szenttamási Emberi Jogi Központ közös kiadványa, Újvidék, 2008


http://www.magtudin.org/Bozoki%20Antal.pdf

 

Európai integrációs lexikon

Megtisztelésnek érzem azt, hogy mgr. Bozóki Antal könyvéhez előszót írhatok. Egyrészt azért, mert a szerző számtalan publikációban bizonyította, hogy a jogi jártassága alapján szélesebb értelemben vett elmélyült kutatási és publikációs tevékenységet folytat. Másrészt azért is megtisztelő ez a felkérés, mert tudom, hogy ez a mű úttörő lesz a maga nemében. Bár az európai integrációról könyvtárnyi elemzést írtak már, de még nem született olyan mű, amelyet a vajdasági magyarok szemszögéből, jól és könnyyen hasznosíthatóan publikáltak volna. Ez a magyar nyelvű munka sokat segíthet azoknak a középiskolásoknak, egyetemistáknak, érdeklődőknek és kutatóknak, akik egyszerre akarják látni az európai integráció történetét és a szerb-EU-viszony legfontosabb dokumentumait is, különös tekintettel a vajdasági magyarok helyzetére. Remélem, hogy a magyar kollégiumokban, képzőkörökben, továbbá a közkönyvtárakban is sokak által forgatható lesz ez a kiadvány.
Külön kiemelkedőnek tartom, hogy Bozóki Antal egy részletes, háromnyelvű szakszótárat is írt a könyvéhez, mely segíthet eligazodni az európai zsargonok tengerében. Ez nemcsak a tanulás, hanem a pályázatírások miatt is nagy szükség lehet, tehát a mindennapok anyagi valóságában is. Ráadásul ezt így nemcsak a vajdasági magyarok, hanem a szerb anyanyelvűek is hasznosíthatják. Ezt fontos gesztusnak tartom.
Mindezek előrebocsátva kívánok az olvasóknak jó tanulmányokat. Helyénvaló itt fölidézni Széchényinek azt a gondolatát, miszerint minden népet a kiművelt emberfők sokasága tud igazán fölemelni.

BECSEY Zsolt,
az Európai Parlament képviselője
(részlet a könyv előszavából)



Vélemény Bozóki Antal kéziratáról

Hihetetlen munkának hatalmas eredménye az a kézirat, amelynek a megjelentetését javasolom.
Amikor hihetetlen munkát mondunk akkor arra gondolunk, hogy Bozókinak ez a műve impozáns eredménye annak a tevékenységnek, amellyel a vajdasági magyar szellemi életnek már néhány képviselője elképeztette a világot, persze elsősorban bennünket, akik ezt a munkát figyelemmel kísérjük. Az utóbbi években ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a vajdasági magyaroknak egy időben az egész magyar kultúrában és irodalomban forradalmi újításokat, új területeknek a meghódítását, a világ változásait közvetítő modernséget meghonosító vívmányokat, új utakat nyitó kísérletezést hozó korszakának letűnése után (amihez nemcsak az itteni elvándorlás és az itteni elszegényedés járult hozzá, hanem a vajdasági magyaroknak az össz magyarságon belüli eltolódása, eljelentéktelenedése is hozzájárult), a vajdasági magyar értelmiség csak hihetetlen méretű munkával szülhet a tartomány határain túlnövő értékeket. Így születtek meg egymás után azok a lexikonok, amelyeket egyetlen ember hozott létre, holott mindenütt mások azok egész intézmények, a munkacsoportok tucatjai munkájának eredményeként készülnek. Ebben a sorozatban is kiemelkedő munka Bozóki mostani kézirata. Elképzelni is nehéz, hogy egyetlen ember összegyűjt 1019 címszót, azok mindegyikét három – magyar, angol és szerb – nyelven, azok mindegyikére megadja az alapvető meghatározást, mellékeli a szükséges történelmi visszapillantást, összegezi a legfrissebb fejleményeket és összegyűjt mindent, amit velük kapcsolatban tudni kell. És ezt még tetőzni tudja azzal, hogy 888 rövidítésnek adja meg a meghatározását. De az egészet még a legfontosabb szövegek mellékletével is ki tudja egészíteni.
Az már csak mellékes körülmény, hogy ezt a munkát Bozóki még szándékosan és tudatosan nehezítette is önmaga számára azzal, hogy a magyar lexikon és szótárkészítésben nem alkalmazott megoldást választott. A címszavak abc szerinti felsorakoztatásában nemcsak az a és az á, az e és az é betűt veszi külön, hogy csak az a illetve e betűs címszavak után vegye sorra az á illetve é betűs címszavakat, hanem még az o és az ó betűt is megkülönbözteti, hogy az ós címszavak az o betűsek után következzenek. (Ennek a módszernek egy kiegészítéséről már vitatkozni lehetne. Gondolunk arra, hogy a két szóból álló címszavaknál a sorrendet az első szó utolsó betűje alapján határozza meg, függetlenül a második szó első betűjétől. Így – kitalált példaként – az euró vámszabályzat, az eurós adórendszer előtt van.) De az már a szerző dolga, ha ő még nehezíteni is akarja a saját dolgát.
Ennek a hihetetlen, sőt elképesztő munkának az eredménye az európai integrációnak olyan lexikona, amelyre büszke lehetne bármelyik nálunk gazdagabb ország fejlettebb könyvkiadása is. Természetes, hogy ez a mű magán viseli a szerző egyéniségének nyomait. Már abban is, hogy mely címszavakat választott, azokkal kapcsolatban mit emel ki, a magyarázatot milyen méretűre és milyen fogalmakra szabja, hogy a – kötelezően leghosszabb címszavakat leszámítva – mit milyen részletesen tárgyal. Azt is csak erényként kell értelmeznünk, hogy a lexikonnak megvan a „local couleur”-je. Például abban, hogy olyan címszavakat is az európai integráció fogalomköréhez sorol, amelyet más környezetben talál nem vennének oda. (Például a daytoni egyezményt.) Főképp abban, hogy a mellékelt fontos európai okmányok közé odasorolja a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatos állásfoglalást is. De ezektől a sajátosságoktól függetlenül ennek a hihetetlen munkának a kezünkben tartott eredménye egy születő új világ előhírnöke akar lenni, erre a most alakuló világra akar bennünket felkészíteni, azt akarja számunkra megkönnyíteni, hogy eligazodjunk, otthonosabban mozogjunk ebben a világban.
Mert ma még el sem tudjuk képzelni, hogy az európai integrációba való bekapcsolódás már holnaptól milyen nagy változásokat visz az életünkbe. Ezzel az integrációval szemben lehetnek kételyek, lehetnek kifogások, még vannak tisztázatlan dolgok. Lehet, hogy sokan elítélendőnek tartják, hogy már holnap a sikeres gazdálkodásnál fontosabb lesz az, hogy tudjunk pályázni az Európai Unióban. Biztosan szül némi elégedetlenséget, hogy a pályázatoktól, központi pénzektől függés erősíti azt a koldus lelkületet, amely a rendszerváltás után annyira eluralkodott ezekben az országokban, főképp olyan nagy méretűvé vált az elszegényedett Vajdaságban. Biztos, hogy a világ már most morog és változtatni akar azon, hogy az Európai Unióban minden tehén napi 2 eurós támogatást kap, amikor a világ lakosságának jó egyharmada napi 2 eurónál kisebb összegből tengődik. De ettől függetlenül erre a világra fel kell készülni, Főképp pedig számolni kell azzal, hogy ez a világ megváltoztatja mindennapi életünket. Elég csak arra gondolnunk, hogy letűnik az a világ, amelyben nemcsak a nemzeti kormányok, hanem a helyi kiskirályok – hatalmasságok és bürokraták – szabják meg életünket. Hogy kialakuljon egy világ, amelyet már európai szabályozás, megszabott és szigorún ellenőrzött rend, általános érvényű szabályok határoznak meg.
És ebben az új világban már a világ iránti más viszonyra, a tudásnak és az alkalmazkodó-képességnek más formáira, az eddigitől eltérő értékrendre, a verseny új módszereire, egészen újszerű hozzáállásra lesz szükség. Erre az új világra akar bennünket felkészíteni Bozóki műve, hogy európaibbá tegyen bennünket, „európajártasságot” kölcsönözzön mindannyiunkat. Hogy mire ez a világ nálunk is beköszönt, ebben az új világban számunkra ne legyenek ismeretlen dolgok.
A kéziratot föltétlenül megjelentetésre ajánlom.

BÁLINT István

A kiadvány támogatói:
ETK – Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa-Tanulmányok Központ
Esély a Stabilitásra /Chanse for Stability
Közösségek Európáért Alapítvány
Forum Könyvkiadó
Forum,2007